Világszerte egyre több az autizmussal diagnosztizáltak száma, beleértve Magyarországot is. Az Autizmus Világnapjának apropóján a két autista gyereket nevelő Nagy Dávid politikus felesége osztotta meg a gondolatait.
Április 2-án, az Autizmus Világnapján világszerte kékbe borultak középületek, Magyarországon például a Lánchíd, a Művészetek Palotája és a MOL Torony teteje is, míg Londonban például a Big Ben, New Yorkban pedig az Empire State Building.
Az autizmussal diagnosztizált gyerekek száma a KSH statisztikái szerint tíz év alatt megháromszorozódott. Az emelkedés oka az lehet, hogy a 90-es években egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy az értelmi fogyatékosok egy típusába sorolták őket. Nem véletlen, ugyanis az Autisták Országos Szövetségének leírása szerint ez az állapot rendkívül sokszínű, a "tünetek" pedig egyénenként eltérnek, sőt, akár életszakaszonként változhatnak is. Vannak például olyan autista gyerekek, akiknek a kommunikáció okoz nehézséget, vagy a kölcsönös társas interakciók, esetleg a beszéd, vagy mindezek együttvéve, és olyanok is, akiknek az autizmus spektrum zavara értelmi fogyatékossággal jár, míg egy másik "csoport" értelmileg rendkívül magas szinten funkcionál, vagy épp bizonyos dolgokban (például rajzolás vagy matematika) kiemelkedően jól teljesít.
A világnapnak - amit 2007-ben jelölt ki az ENSZ - az a célja, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt két autista gyereket nevelő újpesti politikusa, Nagy Dávid a Facebookon osztott meg egy bejegyzést, amiben a felesége azt írja; nem tudja, mit gondoljon az autizmus világnapjáról.
"Hogy most ünnepelni kell ilyenkor, vagy megemlékezni arról, hogy van ilyen is, bár aki nincs benne az úgyse tudja mi ez. Csak így integetünk egyet, hogy „Juhu, van ilyen is!” ? És akkor lehet sajnálni vagy nem tudom. Adó 1%-ot adni valamelyik alapítványnak?" - fogalmaz Nagy-Ujj Annamária.
Részemről ez egy 10/10-es szopóroller. Nem azért, mert a gyerekem nem csodálatos (én legalábbis annak látom), hanem mert ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát. Megszakad a szíve minden nap.
- írja.
A szülő szerint autista gyereket nevelni egyszerre tartogat magában komoly "lelki, mentális, fizikai, vallási, kulináris és nyelvtani" fejlődéseket és olykor szórakoztató pillanatokat, és megtanul fájó is szívvel boldog lenni.
"Fizikailag igen terhes a történet, hiszen, ha egy olyan tipusú autista gyerek lesz a családban, mint a legidősebb nálunk, akkor pikk-pakk oda a dobhártya, minden este olyan, amikor lefekszem, mintha egy nagyszínpad előtt álltam volna egész nap. Az ütések száma végtelen, ha valaki megütne holnap az utcán szerintem rákiabálnék az anyuka hangomon, „Nem szabad! Levágjam a hajad?”…Az idegrendszert hamar meg kell támogatni, háát, azzal, ami van. Pálinka, antidepresszáns. Aztán ügyesen érdemes oda eljutni, hogy nem a pia és a drog a megoldás mindenre, inkább relaxáljunk, sétáljunk az erdőben, de azt lehetőleg naponta. Akkor talán megérjük a 40-et."
Mióta egy éve a kampány közepén kiderült, hogy újabb taggal bővült itthon az auti különítmény, én egy hangyányit a...
Posted by Nagy Dávid MKKP Újpest on Tuesday, April 1, 2025
Bár a 2025-ös felsőoktatási felvételi összesített jelentkezői számait tekintve - a levelező és önköltséges jelentkezőket is beleértve - a gyógypedagógia idén a felvételi hatodik legnépszerűbb képzése lett 3392 jelentkezővel, az országban messze nincs elég pedagógus az egyre növekvő számú autista gyerekek ellátására, hiszen a gyógypedagógia szakos hallgatók csupán töredéke specializálódik erre a szakirányra.
Autizmus spektrum pedagógiája szakirány ráadásul Magyarországon mindössze egy egyetemen, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán elérhető. A legjobb esetben is tehát évi mindössze néhány tucat autistákra specializálódott gyógypedagógus szerez diplomát és lép be a munkaerőpiacra.
Egy gyógypedagógusra a szakemberhiány miatt pedig jellemzően sokkal több már diagnosztizált gyerek jut, mint amennyi ideális lenne.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
