A görög ábécé sorrendjét követve, az alfa után érkezik a legújabb generáció.
A 2025-ben született babák már egy új generáció első tagjai lesznek, ami nem más, minta béta generáció – mutatta be a CBS a McCrindle kutatócég közleményét.
Az ausztrál kutatócég szerint ugyanis a béta generáció tagjai lesznek azok, akik 2025 és 2039 között születnek. Ők a fiatalabb milleniálok és az idősebb Z generáció tagjainak gyerekei lesznek.
Míg az alfa generáció tagjainak meg kellett ismerkedni a az okostechnológiával és a mesterséges intelligencia korai változataival, a McCrindle szerint az új generáció tagjainak már az életük minden területén jelen lesz a mesterséges intelligencia és az automatizálás.
A Béta Generáció egy olyan világot örököl, amely komoly társadalmi kihívásokkal küzd:
„A klímaváltozással, a globális népességmozgásokkal és a gyors urbanizációval a középpontban a fenntarthatóság már nemcsak előny, hanem elvárás lesz. Ezt a generációt milleniál és idősebb Z generációs szülők nevelik, akik közül sokan az alkalmazkodóképességet, az egyenlőséget és az ökológiai tudatosságot helyezik előtérbe a szülői nevelésben”
– olvasható a McCrindle nyilatkozatában.
A z generációs szülők, valószínűleg óvatosabban fogják kezelni azt, hogy gyermekeik hogyan érintkezhetnek a digitális médiával. Az előző generációk szüleihez képest pedig többen gondolják úgy, hogy korlátozni kell a gyerekek képernyőidejét.
Ami még érdekes lesz a béta generációjában az az, hogy 2035-re várhatóan a globális népesség 16%-át fogják kitenni. Tagjai közül pedig sokan megélik a 22. századot is.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
