Olyan esetekről is érkeztek jelentések, hogy az ukrán menekülteket oroszul oktatják.
Ukrajna oktatási minisztériuma levelet írt Bridget Phillipson oktatási miniszternek, amelyben azt hangsúlyozta, hogy „elengedhetetlen” az ukrán érettségi vizsga újbóli bevezetése – írja a Guardian.
Ukrajna el szeretné érni, hogy az Egyesült Királyság kormánya lehetőséget adjon a háború sújtotta országból menekült tinédzsereknek arra, hogy az érettségire ukránul készülhessenek fel. Mindeközben pedig arról érkeznek jelentések, hogy helyette oroszul kell tanulniuk az ukrán diákoknak.
„Mély aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy az ukrán érettségi hiánya miatt számos ukrán gyereket az iskola személyzete arra kényszerít, hogy orosz érettségi vizsgát tegyen”
- olvasható a laphoz került levélben.
Az Egyesült Királyságban élő ukránoknak már ezrei írták alá azt a petíciót, amelyben az anyanyelvükön való érettségi bevezetését sürgetnék. Az aláírók szerint a nyelv kulcsfontosságú Ukrajna függetlensége és identitása szempontjából, valamint a kiszolgáltatott helyzetű fiatal menekültek jövője érdekében az Egyesült Királyságban.
Anglia Oktatási Minisztériuma belegyezett abba, hogy találkozót szervezzenek a kijevi oktatási tisztviselőkkel az ügy megvitatása érdekében, de ragaszkodott ahhoz, hogy az ukrán érettségi újbóli bevezetéséről szóló döntés az érettségi vizsgákért felelős testületek hatáskörébe tartozik.
Az ukrán érettségiket 1995-ben szüntették meg Angliában, Walesben és Észak-Írországban az alacsony kereslet miatt. Azóta azonban körülbelül 34 000 ukrán gyerek érkezett az Egyesült Királyságba, akik közül a legtöbben családjukkal menekültek el Oroszország 2022 februári inváziója óta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
