Az albán miniszterelnök szerint a közösségi média okolható a fiatalok iskolában és azon kívüli erőszakosságáért.
„Egy évre teljesen leállítjuk mindenkinél. Albániában nem lesz TikTok”, jelentette be Edi Rama, albán miniszterelnök. A Guardian beszámolója szerint a kormány a döntést nemsokkal azután hozta meg, hogy novemberben egy 14 éves iskolás fiút halálra késelte az egyik diáktársa.
Rama arról beszélt, hogy a tiltás része az iskolák biztonságosabbá tételét célzó terveiknek, illetve úgy ítélte, hogy ezt a lépést mindenképp meg kell ugrania, mivel szerinte elsősorban a TikTok okolható a fiatalok körében elhatalmasodott erőszakos tevékenységek miatt. Többek között a döntést megelőző gyilkossági eset is a fiatalok közötti közösségi média platformon zajlott vitából nőtte ki magát. A TikTok-on olyan videók is megjelentek, amikben a fiatalok támogatták a gyilkosságot.
„A probléma nem a gyerekeinkkel van, a probléma mi vagyunk, a probléma a mai társadalmunk, a probléma ma a TikTok és mindenki más, aki túszul ejti a gyerekeinket” – mondta az albán miniszterelnök. Rama szerint a TikTok Kínában, az anyavállalat székhelyén másképp működik: „Azt népszerűsíti, hogyan lehet jobban tanulni, hogyan lehet megóvni a természetet”. Hozzátette: országa kicsi ahhoz, hogy kikényszerítse a platform algoritmusának megváltoztatását.
A vállalat a bejelentésre reagálva közölte: nem találtak bizonyítékot arra, hogy az elkövetőnek vagy az áldozatnak TikTok-fiókja lett volna. Szerintük több jelentés is megerősítette, hogy az esethez vezető videókat valójában egy másik platformon tették közzé, nem a TikTokon. Edi Rama elmondta: Albánia figyelni fogja, hogyan reagál a vállalat és más országok az egyéves tiltásra, ezután döntenek, hogy engedélyezik-e a működés folytatását.
Albánia TikTok tiltása nem példa nélküli a világban. Számos európai ország, köztük Franciaország, Belgium és Németország is alkalmaz korlátozásokat. A jelenlegi legnagyobb tiltással viszont Ausztrália él, ahol 16 éves kor alatt teljesen betiltották a közösségi média platformok használatát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
