Az albán miniszterelnök szerint a közösségi média okolható a fiatalok iskolában és azon kívüli erőszakosságáért.
„Egy évre teljesen leállítjuk mindenkinél. Albániában nem lesz TikTok”, jelentette be Edi Rama, albán miniszterelnök. A Guardian beszámolója szerint a kormány a döntést nemsokkal azután hozta meg, hogy novemberben egy 14 éves iskolás fiút halálra késelte az egyik diáktársa.
Rama arról beszélt, hogy a tiltás része az iskolák biztonságosabbá tételét célzó terveiknek, illetve úgy ítélte, hogy ezt a lépést mindenképp meg kell ugrania, mivel szerinte elsősorban a TikTok okolható a fiatalok körében elhatalmasodott erőszakos tevékenységek miatt. Többek között a döntést megelőző gyilkossági eset is a fiatalok közötti közösségi média platformon zajlott vitából nőtte ki magát. A TikTok-on olyan videók is megjelentek, amikben a fiatalok támogatták a gyilkosságot.
„A probléma nem a gyerekeinkkel van, a probléma mi vagyunk, a probléma a mai társadalmunk, a probléma ma a TikTok és mindenki más, aki túszul ejti a gyerekeinket” – mondta az albán miniszterelnök. Rama szerint a TikTok Kínában, az anyavállalat székhelyén másképp működik: „Azt népszerűsíti, hogyan lehet jobban tanulni, hogyan lehet megóvni a természetet”. Hozzátette: országa kicsi ahhoz, hogy kikényszerítse a platform algoritmusának megváltoztatását.
A vállalat a bejelentésre reagálva közölte: nem találtak bizonyítékot arra, hogy az elkövetőnek vagy az áldozatnak TikTok-fiókja lett volna. Szerintük több jelentés is megerősítette, hogy az esethez vezető videókat valójában egy másik platformon tették közzé, nem a TikTokon. Edi Rama elmondta: Albánia figyelni fogja, hogyan reagál a vállalat és más országok az egyéves tiltásra, ezután döntenek, hogy engedélyezik-e a működés folytatását.
Albánia TikTok tiltása nem példa nélküli a világban. Számos európai ország, köztük Franciaország, Belgium és Németország is alkalmaz korlátozásokat. A jelenlegi legnagyobb tiltással viszont Ausztrália él, ahol 16 éves kor alatt teljesen betiltották a közösségi média platformok használatát.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
