Befolyásolja a biztonságérzetüket az, amit az interneten látnak.
Tizenévesek százezrei félnek utcára menni a közösségi médiában látott erőszakos tartalmak miatt - írja a The Guardian.
A százezer 13 és 17 év közötti angol és walesi tinédzser körében végzett kutatás eredményei szerint négyből egy tinédzser látott már valós utcai erőszakról készült felvételeket az interneten, beleértve a késelést, verekedéseket és csoportosan elkövetett erőszakot is
Az ezekhez hasonló tartalmakkal a legtöbben az X-en és a TikTokon találkoznak, ráadásul az algoritmus anélkül dobja fel nekik ezeket, hogy bármi hasonlóra rákeresnének.
A videók ráadásul a kutatás szerint hatással vannak a kamaszok biztonságérzetére. 68 százalékuk számolt be például arról, hogy kevésbé érzi magát biztonságban azon a környéken, ahol él.
"Valós probléma az erőszak az országban, de a közösségi média még ijesztőbbnek tünteti fel" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Jon Yates, a Youth Endowment Fund vezérigazgatója.
Az erőszakos tartalakkal kapcsolatban a Guardian az X-et és a TikTokot is megkereste. Míg az X nem reagált erre, a TikTok úgy nyilatkozott; az erőszakos videókra vonatkozó szabályokat megsértő tartalmakat az esetek 96 százalékában már azelőtt törlik, hogy bejelentés érkezne róluk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
