A kurzust a következő szemeszterben vehetik fel a Yale-en tanuló diákok, amin főleg a Grammy-díjas énekesnő munkásságával és sikerének titkával foglalkoznak majd.
A „Beyoncé történelmet ír: A fekete radikális hagyomány története, kultúrája, elmélete és politikája a zenén keresztül” (Beyonce Makes History: Black Radical Tradition History, Culture, Theory & Politics Through Music) nevű kurzus során az énekesnő munkásságán keresztül fogják vizsgálni a fekete értelmiségi gondolkodást és aktivizmust – szúrta ki a Telex a Yalen meghirdetett kurzust.
A tanulóknak Beyoncé lemezeit, koncertfilmjeit, előadásait és politikai tevékenységét is elemezniük kell majd, emellett ehhez kapcsolódó filozófiai, antropológiai, művészettörténeti szövegeket és az előadóművészet, a feminizmus, illetve a zenetudomány területéről származó tudományos műveket is olvasniuk kell, hogy átfogó tudást kaphassanak.
Az órát Daphne Brooks író fogja tartani, aki egyébként az afroamerikai tanulmányok kutatója. Az NBC vele készült riportjában elmondta, hogy már régóta tervezi ennek a kurzusnak a megvalósítását. Hasonló órát már korábban is tartott, akkor viszont több női afroamerikai előadó volt a fókuszban.
Pár évvel korábban már épült Beyoncé munkássága köré egyetemi kurzus. 2017-ben a Koppenhágai Egyetemen dolgozták fel a sikerének kulcsát és elemezték ki munkásságának fontosabb mérföldköveit. Illetve nem ő az egyetlen énekesnő, akinek egyetemi kurzus szenteltek. Korábban mi is írtunk róla, hogy év elején Taylor Swift kurzust indítottak a Harvardon, ám az sem az első ilyen kurzus volt, amit az énekesnő munkássága köré építettek fel. A New York-i Egyetemen is indult Swift-kurzus még 2023-ban, de a Texasi Egyetemen és a Stanfordon is hallgathattak ilyen jellegű tárgyakat a diákok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
