A szülői engedély sem lesz kiskapu.
A közösségi média 16 éven aluliak számára való tiltásáról hozhat törvényt Ausztrália - számolt be róla a CNN Ausztrália miniszterelnökére, Anthony Albenese-re hivatkozva.
A miniszterelnök egy sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta; a közösségi média ártalmas a gyerekek számára, ezért a parlamentben még idén dönthetnek annak tiltásáról. A korlátozás a törvény megszavazását követő 12 hónapon belül léphet hatályba és nem lesznek kiskapuk; a 16 éven aluliak szülői beleegyezéssel sem használhatják majd a közösségi médiát, amennyiben az intézkedést elfogadja a képviselőház.
A tiltás érvényes lesz a Meta összes platformjára, továbbá a TikTokra, az X-re, de még a YouTube-ra is.
Hasonló intézkedések és törekvések egyébként más országokban is vannak. Franciaországban például a 15 éven aluliak számára korlátozták a közösségi médiát, a legtöbb helyen pedig 13 év a korhatár. Míg azonban a törvény mindenhol lehetővé teszi azt, hogy a gyerekek szülői beleegyezéssel jelen legyenek a közösségi oldalakon, egyelőre Ausztrália az egyetlen, ahol még így is törvénybe ütközik majd a 16 éven aluliak közösségi média használata.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
