Míg a magyarok meghitt, családi környezetben gondolnak vissza az elhunytakra, van, ahol megidézik a rokonok szellemét, sőt sok helyen nagy ünnepségeket is rendeznek.
Egy korábbi cikkünkben már helyre tettük, hogy mi is a különbség a halloween, a mindenszentek és a halottak napja között. Mind a három régre nyúlik vissza, ám míg az október 31-i ünnep kifejezetten pogány szokásokból eredeztethető, addig a két utóbbi már szorosan kapcsolódik a kereszténységhez.
„A katolikus egyház tanítása szerint november 1-je azoknak a szenteknek az ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk. A Mindenszentek hagyománya a VII. századra nyúlik vissza és a IX. században vált kötelező egyházi ünneppé. A november 2-i halottak napja a bencés szerzetesek clunyi kolostorából terjedt el a X. században és a XIV. századra már általános szokássá vált. Mindenszentek ünnepéből az utóbbi kétszáz év során lett a halottak napjának előestéje.” – írja egy ezzel foglalkozó cikkében a múltkor.hu történelmi magazin.
A hiedelem úgy tartotta, hogy ezeken a napokban a halottak hazalátogattak, ezért volt szokás számukra megteríteni, sót, vizet, kenyeret vagy egy tál ételt kikészíteni az asztalra. Ez a szokás mára már elhalványult Magyarországon, de a temetőlátogatás, illetve az otthoni gyertyagyújtás továbbra is hozzátartozik a halottak napja ’ünnepléséhez’.
A világon sok nemzet hasonlóan tartja meg a halottak napját és a mindenszenteket, mint mi, de vannak olyan népek, ahol egészen másként tartanak megemlékezést - a szó szoros értelmében hangosan ünnepelnek, felvonulásokat tartanak.
Mexikó: Día de los Muertos
Mexikóban november első két napján a családok, sőt a közintézmények is úgy fogadják az elhunytak visszatérő szellemeit, hogy oltárokat állítanak nekik. Rengeteg virággal, képekkel, gyertyákkal és ajándékokkal díszítik fel ilyenkor a családok az elhunyt hozzátartozóik sírját.
A temetőkben virágszirmokat szórnak a földre, hogy a halottak szellemei megtalálják az utat az élőkhöz és együtt mulasson az egész család. Mint egy örömünnep, ilyenkor senki sem szomorkodik és hatalmas lakomákat tartanak.
Japán: Obon fesztivál
A japánok a halottaikra szintén tánccal, énekléssel, családi összejövetellel emlékeznek, csak éppen nyár végén. Ezt a fesztiválszerű ünnepséget a lámpások éjszakájának is nevezik. Ilyenkor mindenhol fényfűzérek lógnak és késő este tömegesen engednek lebegő lampionokat az égbe a családok az elhunyt szeretteikért.
A japán hiedelem szerint augusztus 13-án a pokol és a menny közötti kapu megnyílik, és az ott élők letekintenek a még élő rokonaikra. A fényekre pedig azért van szükség, hogy az élő és a holt lelkek megtalálják egymást.
Kína: Csingming
Másnéven ez az ősök napja. Ezen a, már legalább kétezer éves ünnepen, elhunyt rokonaikra emlékeznek, tiszteletüket fejezik ki azzal, hogy a kedvenc dolgaikat, ételeiket viszik a szépen rendbetett sírokhoz. A kínaiaknál is szokás a lámpások, illetve a gyertyák gyújtása. Sőt ők még hamis pénzt is égetnek, ezzel ajándékot adva halott szeretteiknek.
Guatemala: Día de Todos los Santos
Ez az ünnep kicsit olyan mintha az európai mindenszenteket összekeverték volna a mexikói halottak napjával. Szintén november elsején tartják, de rendkívül látávnyos és élettel teli.
Szép, színes textilsárkányokat eregetnek a főtereken és parkokban, hogy ezekkel a hatalmas repülő díszekkel megnyissák a mennyország és a föld közötti kaput a szellemeknek. Ilyenkor ők is feldíszítik a sírokat, és nagy lakomát csap együtt a család.
Spanyolország: Gesztenye és mindenszentek
Spanyolország koránt sem egységes, még ünneplési szokások szempontjából sem.
Katalóniában például gesztenyés finomságokat sütnek, vásárokat tartanak, feldíszítik a temetőket, a hangulat pedig leginkább egy fesztiválhoz hasonlítható. Andalúziában pedig a temetőlátogatás után a család a szabadban piknikezve mesél régi történeteket egymásnak.
Dánia, Svédország: Alla helgons dag
A svédeknél nincsen kőbevésett dátum, mindig egy október 31-e és november 6-a közti szombati napra esik a megemlékezés napja. A mi ünnepünkhöz hasonlóan a családok temetőbe mennek, mécseseket gyújtanak és a képen látható szép, az adventi koszorúra emlékeztető örökzöld növénydíszeket tesznek a sírokra.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
