A KSH friss statisztikái szerint a gyereket nevelő családok éves egy főre jutó bruttó átlagjövedelme nem éri el még az országos átlagot sem.
A KSH legújabb kiadványa a háztartások életszínvonálval foglalkozott. Az adatokból kiderült, hogy 2023-ban a gyerektelen háztartások egy főre jutó bruttó átlagjövedelme 21,3 százalékkal nőtt, míg a gyerekeseké csak 12,1 százalékkal. Ennek az az oka, hogy a gyerekes háztartásokban az aktív felnőttek száma értelemszerűen kevesebb. Vagyis jobb esetben ugyanabból a két fizetésből 3,4, 5 vagy több ember szükségleteit kell fedezni.
Emaitt a gyerekes háztartások egy főre jutó jövedelme az országos átlag körülbelül 80 százalékát éri el. A családok közül anyagilag a legjobb helyzetben az egy gyereket nevelők vannak, hiszen bruttóban körülbelül 287 ezer forint az egy főre jutó havi átlagjövedelmük. A kétgyerekes családoknál ugyanez az összeg már csak bruttó 254 ezer forint, míg a három vagy több gyerekeseknél pedig csak bruttó 194 ezer forint havonta.
A három- vagy többgyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a 22,4%-os növekedés ellenére sem érte el az országos átlag kétharmadát
- olvasható a jelentésben.
Az egyszülős gyerekes háztartások sincsenek könnyű helyzetben, hiszen az egy főre vetített bruttó jövedelmük 28 százalékkal kevesebb az országos átlagnál.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
