A KSH friss statisztikái szerint a gyereket nevelő családok éves egy főre jutó bruttó átlagjövedelme nem éri el még az országos átlagot sem.
A KSH legújabb kiadványa a háztartások életszínvonálval foglalkozott. Az adatokból kiderült, hogy 2023-ban a gyerektelen háztartások egy főre jutó bruttó átlagjövedelme 21,3 százalékkal nőtt, míg a gyerekeseké csak 12,1 százalékkal. Ennek az az oka, hogy a gyerekes háztartásokban az aktív felnőttek száma értelemszerűen kevesebb. Vagyis jobb esetben ugyanabból a két fizetésből 3,4, 5 vagy több ember szükségleteit kell fedezni.
Emaitt a gyerekes háztartások egy főre jutó jövedelme az országos átlag körülbelül 80 százalékát éri el. A családok közül anyagilag a legjobb helyzetben az egy gyereket nevelők vannak, hiszen bruttóban körülbelül 287 ezer forint az egy főre jutó havi átlagjövedelmük. A kétgyerekes családoknál ugyanez az összeg már csak bruttó 254 ezer forint, míg a három vagy több gyerekeseknél pedig csak bruttó 194 ezer forint havonta.
A három- vagy többgyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a 22,4%-os növekedés ellenére sem érte el az országos átlag kétharmadát
- olvasható a jelentésben.
Az egyszülős gyerekes háztartások sincsenek könnyű helyzetben, hiszen az egy főre vetített bruttó jövedelmük 28 százalékkal kevesebb az országos átlagnál.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
