Minél több gyereket nevel egy család, annál nagyobb eséllyel szegényedik el

A KSH friss statisztikái szerint a gyereket nevelő családok éves egy főre jutó bruttó átlagjövedelme nem éri el még az országos átlagot sem.

A KSH legújabb kiadványa a háztartások életszínvonálval foglalkozott. Az adatokból kiderült, hogy 2023-ban a gyerektelen háztartások egy főre jutó bruttó átlagjövedelme 21,3 százalékkal nőtt, míg a gyerekeseké csak 12,1 százalékkal. Ennek az az oka, hogy a gyerekes háztartásokban az aktív felnőttek száma értelemszerűen kevesebb. Vagyis jobb esetben ugyanabból a két fizetésből 3,4, 5 vagy több ember szükségleteit kell fedezni.

Emaitt a gyerekes háztartások egy főre jutó jövedelme az országos átlag körülbelül 80 százalékát éri el. A családok közül anyagilag a legjobb helyzetben az egy gyereket nevelők vannak, hiszen bruttóban körülbelül 287 ezer forint az egy főre jutó havi átlagjövedelmük. A kétgyerekes családoknál ugyanez az összeg már csak bruttó 254 ezer forint, míg a három vagy több gyerekeseknél pedig csak bruttó 194 ezer forint havonta.

A három- vagy többgyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a 22,4%-os növekedés ellenére sem érte el az országos átlag kétharmadát

- olvasható a jelentésben.

Az egyszülős gyerekes háztartások sincsenek könnyű helyzetben, hiszen az egy főre vetített bruttó jövedelmük 28 százalékkal kevesebb az országos átlagnál.

 

 

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Szélesebb jogköröket adna a szülőknek az óvodákban és iskolákban a Gyermekjogi Civil Koalíció

A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.