A friss adatok alapján, a fogamzásgátló használatának visszaesése felelős azért, hogy drasztikusan megugrott a szexuális úton terjedő betegségek előfordulása.
A WHO nemrég publikált Health Behaviour in School-aged Children (Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása) című tanulmányában felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt 10 évben drasztikusan meg ugrott az óvszer, vagy bármilyen fogamzásgátló használatát nélkülöző serdülőkorúak száma. A kutatás során 42 országban és régióban 242 ezer 15 éves diákot kérdeztek meg 2014 és 2022 között.
A tanulmány hangsúlyos pontjai a következők:
„Bár a jelentés megállapításai aggasztóak, nem meglepőek” – jegyezte meg Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója. Azt is hozzátette, hogy ez sok esetben a korosztálynak megfelelő, átfogó felvilágosítás hiányában alakulhatott így, mivel sok országban a téma elhanyagolt. Ahol elérhető ott pedig támadások kereszttüzébe kerül, mivel azt a hamis képet alakítja ki, hogy ez buzdítja a fiatalokat a szexuális együttlétre.
„Az igazság az, hogy a fiatalokat a megfelelő tudással a megfelelő időben ellátni optimális egészségügyi eredményekhez vezet, amelyek a felelős magatartással és döntésekkel állnak összefüggésben” – fejtette ki Dr. Kluge. Felhívta a figyelmet, hogy ha a kormányok, az egészségügyi szervek, az oktatási szektorok és más lényeges szereplők az ügyben nem hoznak azonnali változást, akkor csak rosszabb adatokra lehet majd számítani. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint a nemi úton terjedő fertőzések száma Európa szerte jelentősen megugrott. A gonorrhoeás esetek száma 2022-ben 48, szifiliszes betegeké 34, a chlamydiás eseteké pedig 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
„Azonnali és tartós intézkedésekre van szükség, adat- és bizonyítékalapú megközelítéssel, hogy megállítsuk a negatív következmények sorozatát, beleértve a magasabb nemi úton terjedő betegségek arányát, a megnövekedett egészségügyi költségek valószínűségét, és – nem utolsósorban – a fiatalok oktatásának és karrierútjának esetleges kettétörését egy nem kívánt terhesség miatt, mert nem kapják meg a szükséges időben a fontos információkat és a megfelelő támogatást” – hívta fel a figyelmet a WHO európai regionális igazgatója.
Ez utóbbi kijelentésre súlyos példával szolgál a Magyarországi statisztika is mivel bőven az EU-s átlag fölé esik a leányanyák aránya. Míg Európában évente ezer tinédzserre jut 7 születés, addig a magyar átlag az 17, fejtette ki egy korábbi interjújában Husz Ildikó demográfus, szociológus, a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Népszavának.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
