Emiatt az iskolában is rosszabbul teljesítenek.
A serdülők 17 százaléka insomniás, vagyis alvászavaros - derül ki a Pécsi Tudományegyetem gyerekek és serdülők körében végzett alváskutatásából.
Ennek okai közé tartozik többek között
„Tanulmányok kimutatták, hogy a kék fényű eszközök csökkentik vagy késleltetik a melatonin, azaz az alváshormon természetes esti termelését, ami csökkenti az álmosságot és meghosszabbítja az elalváshoz szükséges időt. Ezért fontos, hogy lefekvés előtt 20-30 perccel már mellőzzük a telefont és minden más digitális eszközt is” – idézi G. Németh Györgyöt, a Magyar Alvás Szövetség elnökét a lapunknak küldött közleményében a Jysk.
Az alvászavar a kutatás szerint komoly hatással van a serdülők életminőségére és iskolai teljesítményére. Azok a gyerekek, akik nem alszanak eleget, gyakran koncentrációs problémákkal küzdenek, és romlik a tanulási képességük.
Mennyit kellene aludni?
A Magyar Alvás Szövetség ajánlásai alapján a 6-12 éves gyerekeknek 9-12 óra alvásra van szükségük naponta, míg a tinédzsereknek 8-10 óra ajánlott. Az alvás kulcsfontosságú a kognitív fejlődéshez, az emlékezet erősítéséhez és az érzelmi egyensúly fenntartásához.
Az igények ugyanakkor nincsenek egyensúlyban a hétköznapokkal és a serdülők kötelezettségeivel, a gyerekek természetes alvási ciklusával, különösen a tinédzserek esetében.
Az iskola miatti korai ébredés például nehézségeket okozhat, mivel ebben a korban a késői lefekvés és a hosszabb alvás természetes igény.
A kiesés pedig a hétvégi sokáig alvással sem pótolható és a szervezet szempontjábó is egészségesebb, ha a hétköznapokon is kialakul egy megszokott alvási ritmust.
"A szülők nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyermekük egészséges alvási szokásokat alakítson ki. A nyári szünet után különösen fontos, hogy fokozatosan állítsuk vissza a gyerekek alvási ütemtervét az iskolai ritmusra. Fontos a lefekvés előtti telefonhasználatra és tévénézésre is egészséges szabályokat hozni. Mint mindenben, ebben is a példamutatással tudnak a legnagyobb hatással lenni" - írják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
