Júliusban minden budapesti kerületben emelkedtek az albérletárak, de a megyeszékhelyeken sem sokkal jobb a helyzet.
A KSH és az ingatlan.com közös felméréséből kiderült, hogy 2024 júliusában országosan 1,8%-kal, Budapesten 1,4%-kal nőttek a kínálati lakbérek előző hónaphoz mérten. Az előző év azonos időszakinál országosan 10,2, Budapesten 9,3, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 112, illetve 101%-kal voltak magasabbak a júliusi lakbérek.
A budai hegyvidéki kerületekben csak kicsivel 0,8, míg a többi egyetemekhez közelebb lévő kerületekben 3, a pesti belső kerületekben 1,9, az átmeneti kerületekben 0,5 százalékkal emelkedtek az albérletárak az előző hónaphoz képest. A pesti külső kerületekben pedig mintegy 3 százalékkal lettek drágábbak a kiadó lakások.
Az áremelkedés tavaly júliushoz képest még szembetűnőbb: idén a fővárosban átlagosan 7,4- 11,4 százalékkal kell többet fizetni egy albérletért. Az adatok szerint egy átlagos 55 négyzetméteres lakásért a fővárosban 250 ezer forintot kérnek havonta.
Vidéken sem olcsó az albérlet a budapesti régióban még ennél is többet átlagosan 265 ezer forintba kerül egy albérlet, de az Észak-Alföldön is 194 ezer forint az átlagos lakbér. A legolcsóbban az Észak-Magyarországon találhattok lakást, ott mindössze átlagosan 129 ezer forintot kell fizetnetek.
Hogy csökkentsétek a költségeket érdemes lehet magatok mellé lakótársakat keresnetek. Az egyetemek mostanra már létrehozták a gólyák számára az új Facebook-csoportokat, ahol szaktársak mellett akár lakótársakat is találhattok magatok mellé, ezért ne felejtsetek el belépni ezekbe a közösségekbe.
| Közép-Dunántúl |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
