Több generáció adatait vizsgálták meg szakértők, drasztikus eredményekre jutottak.
Annak a szülőnek, aki 17 évesen túlsúlyos volt 77 százalékos eséllyel voltak elhízva a gyerekei 17 évesen, míg a normál testsúlyú szülők gyerekeinél ez az arány csak 15 százalékos volt. Ha pedig 17 évesen kifejezetten soványak voltak a szülők, akkor már csak 3,3 százalékos volt a valószínűsége annak, hogy a gyerekük elhízott kamasz lesz – írta meg a hvg360 egy felmérés alapján, amiben az izraeli kötelező katonai szolgálatot megelőző orvosi szűrés során összegyűjtött adatokat elemezték szakértők.
| Az 5-11. osztályosok négyötöde napi 60 percet se mozog, egyharmaduk képernyő előtt ülve tölti a szabadidejét |
| A fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, az elmúlt 20 évben pedig a fiúk és a lányok esetében is növekedtek a túlsúlyosság arányszámai - világít rá a legfrissebb HBSC (Health Behaviour in School-aged Children) kutatás, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő HBSC Kutatócsoport végzett még 2022-ben. Az erről szóló cikkünket innen olvashatjátok el. |
A szakértők egy olyan óriási orvosi adatbázisból dolgozhattak, amely több generációra vonatkozó biológiai, örökletes és egészségügyi információkat tartalmaz. A vizsgálat során több mint 1,3 millió személy 1986–2018 között gyűjtött adatait elemezték.
A kutatók szerint az általuk végzett felmérés megerősíti azokat az elméleteket, amelyek szerint a tinédzserek elhízásában egyértelmű szerepe van a genetikának, illetve hogy a szülői tényezők befolyásolhatják a következő generáció egészségügyi eredményeit.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
