Mutatjuk a részleteket.
A családi pótlék iskolás gyerek esetében a családi pótlék alapvetően egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár, ezt követően a támogatást addig folyósítják, ameddig a diák köznevelési vagy szakképző intézménybe jár, ebben az esetben a családi pótlék a tanév utolsó napjáig jár.
Ha a diák egyetemre megy, nem jár a családi pótlék
Ha érettségi után a diák egyetemre, főiskolára megy, akkor júliustól már nem jogosult a szülő a családi pótlékra, azonban ez nem törlődik automatikusan. Ebben az esetben a szülőnek be kell jelentenie a jogosultság megszűnését a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, illetve az ország bármelyik kormányablakánál.
Ha azonban a diák a szakképzésben tanul, és az érettségi után ott marad az iskolában nappali tagozaton, hogy szakmát szerezzen, akkor annak a tanévnek a végéig jár a támogatás, amikor a tanuló betölti a 20-at, ha SNI-s akkor pedig a 23-at.
Mi a helyzet, ha valaki érettségi után dolgozni kezd?
Ha a diák rendelkezik rendszeres havi bevétellel, akkor már nem számít eltartottnak. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A folyósítást pedig a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.
Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet őt figyelembe venni. Amennyiben, ha megszűnne a keresete, akkor ismét lehet kérnie a szülőnek, hogy a pótlék számításánál eltartottként vegyék figyelembe.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
