Kinek nem jár júliustól a családi pótlék?

Mutatjuk a részleteket.

A családi pótlék iskolás gyerek esetében a családi pótlék alapvetően egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár, ezt követően a támogatást addig folyósítják, ameddig a diák köznevelési vagy szakképző intézménybe jár, ebben az esetben a családi pótlék a tanév utolsó napjáig jár.

Ha a diák egyetemre megy, nem jár a családi pótlék

Ha érettségi után a diák egyetemre, főiskolára megy, akkor júliustól már nem jogosult a szülő a családi pótlékra, azonban ez nem törlődik automatikusan. Ebben az esetben a szülőnek be kell jelentenie a jogosultság megszűnését a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, illetve az ország bármelyik kormányablakánál.

Ha azonban a diák a szakképzésben tanul, és az érettségi után ott marad az iskolában nappali tagozaton, hogy szakmát szerezzen, akkor annak a tanévnek a végéig jár a támogatás, amikor a tanuló betölti a 20-at, ha SNI-s akkor pedig a 23-at.

Mi a helyzet, ha valaki érettségi után dolgozni kezd?

Ha a diák rendelkezik rendszeres havi bevétellel, akkor már nem számít eltartottnak. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A folyósítást pedig a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet őt figyelembe venni. Amennyiben, ha megszűnne a keresete, akkor ismét lehet kérnie a szülőnek, hogy a pótlék számításánál eltartottként vegyék figyelembe.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.