162-es IQ-ja van egy 11 éves fiúnak

A kisfiúról a szülei sokáig nem is sejtették, milyen magas az intelligenciaszintje.

Dhruv, az angliai Robin Hood Junior Iskola diákja áprilisban csatlakozott a Mensa csapatához, miután az IQ-teszten 162-es eredményt ért el - írja a BBC.

Az emberiség mindenkori átlagos IQ-ja 100, ez a standard intelligenciateszteknek a kialakításából adódik. A kivételesen magas intelligencia pedig 130 fölött kezdődik, amit a 11 éves Dhruv jóval megugrott a saját eredményével.

Nem meglepő módon a fiú családja nagyon büszke rá, akik sokáig nem is sejtették, hogy ilyen magas intelligenciaszinttel rendelkezik. A lapnak elmesélték, hogy eleinte aggódtak miatta, ugyanis már csecsemőkorától kezdve speciális oktatást igényelt. Az iskola második évében pedig neki volt az egyik legrosszabb bizonyítványa az osztályban.

(Kép forrása: BBC: Praveen Kumar)

„Belül nagyon szomorú voltam, csak azt akartam, hogy átlagos fiú legyen, akinek normális élete van. A tanárok azt mondták, hogy egyáltalán nem tanul semmit"

- nyilatkozta Dhruv édesapja, aki aki 21 évvel ezelőtt költözött Indiából Londonba.

A család állítása szerint gyerekük azóta teljesen megváltozott, és igazán különlegessé vált a története.

Mi az a Mensa?

A Mensa a „világ vezető magas IQ-val rendelkezők társadalma”. Az 1946-ban alapított szervezetnek már több mint 140 ezer tagja van világszerte.

Az egyesület célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése.

 

A Mensa a „világ vezető magas IQ-val rendelkezők társadalma”. Az 1946-ban alapított szervezetnek már több mint 140 ezer tagja van világszerte.

Az egyesület célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése.

A "Mensa" nevet azért választották, mert latinul "asztalt" jelent.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.