A nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál.
Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak az OECD statisztikái szerint – írta meg a 24.hu.
Magyarországon a nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál. Az alapértelmezett nyugdíjkorhatár jelenleg mindkét nem esetében egységesen 65 év, amelyből a férfiak nem is kaphatnak korkedvezményt. A nőknek viszont lehetőségük van akár több évvel korábban is nyugdíjba menni, ha tudnak igazolni legalább 40 évnyi szolgálati időt.
Az elemzésben szereplő 22 uniós tagállamban átlagosan 63,9 éves korukban (azaz csaknem 2 évvel később) mehetnének nyugdíjba az azonos életpályával rendelkező nők. A magyar férfiakra vonatkozó korhatár ezzel szemben enyhén magasabb az európai átlagos (64,6 éves) értéknél.
Az OECD gyűjtése alapján a 2022-ben végződő 5 éves periódusban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, a nők pedig átlagosan 60,8 évesen fejezték be a munkát. A vizsgált időszakban még alacsonyabbról indult az egységes magyar nyugdíjkorhatár, ezért lehet, hogy a korkedvezményre nem jogosult férfiak is a 65 éves nyugdíjkorhatárnál lényegesen korábban fejezték be a munkát.
A 27 uniós tagállamban átlagosan 18,4 évre számíthatnak a munkából kilépő férfiak, de a magyarok várható élettartama a nyugdíjazást követően alig 14,5 év. A magyar nők által elért helyezés sem sokkal kedvezőbb: az időskori munkaelhagyás időpontjában a várható további élettartamuk 20,7 év, ennél csak három másik ország teljesített rosszabbul. Ez az uniós átlaghoz képest 2,2 évnyi lemaradást jelent.
Az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future bemutatta Magyarország közös választási programját, melynek célja a budapesti diákok és fiatalok életének megkönnyítése.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
