A nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál.
Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak az OECD statisztikái szerint – írta meg a 24.hu.
Magyarországon a nyugdíjba vonulás lehetséges legkorábbi időpontját tekintve a nők helyzete kedvezőbb a férfiakénál. Az alapértelmezett nyugdíjkorhatár jelenleg mindkét nem esetében egységesen 65 év, amelyből a férfiak nem is kaphatnak korkedvezményt. A nőknek viszont lehetőségük van akár több évvel korábban is nyugdíjba menni, ha tudnak igazolni legalább 40 évnyi szolgálati időt.
Az elemzésben szereplő 22 uniós tagállamban átlagosan 63,9 éves korukban (azaz csaknem 2 évvel később) mehetnének nyugdíjba az azonos életpályával rendelkező nők. A magyar férfiakra vonatkozó korhatár ezzel szemben enyhén magasabb az európai átlagos (64,6 éves) értéknél.
Az OECD gyűjtése alapján a 2022-ben végződő 5 éves periódusban a magyar férfiak átlagosan 63,2 éves korukban, a nők pedig átlagosan 60,8 évesen fejezték be a munkát. A vizsgált időszakban még alacsonyabbról indult az egységes magyar nyugdíjkorhatár, ezért lehet, hogy a korkedvezményre nem jogosult férfiak is a 65 éves nyugdíjkorhatárnál lényegesen korábban fejezték be a munkát.
A 27 uniós tagállamban átlagosan 18,4 évre számíthatnak a munkából kilépő férfiak, de a magyarok várható élettartama a nyugdíjazást követően alig 14,5 év. A magyar nők által elért helyezés sem sokkal kedvezőbb: az időskori munkaelhagyás időpontjában a várható további élettartamuk 20,7 év, ennél csak három másik ország teljesített rosszabbul. Ez az uniós átlaghoz képest 2,2 évnyi lemaradást jelent.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
