Az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future bemutatta Magyarország közös választási programját, melynek célja a budapesti diákok és fiatalok életének megkönnyítése.
A Mi Budapestünk Program néven létrejött választási programban a három szervezet olyan önkormányzati szinten megvalósítható intézkedéseket ír elő, amelyek szerintük „kézzelfogható előnyökhöz juttatják a diákságot és a fiatalságot.”
„Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak dolga, hogy mindent megtegyen a városa/kerülete/települése ifjúságának segítéséért, célunk, hogy az önkormányzatok minél több költségvetési forrást fordítsanak a fiatalokra – vagyis ránk”
- olvaható a program bemutatásában.
Javaslatcsomagjukban számos, a diákok helyzetét elősegítő változtatásokat követelnek. Ezek között szerepel például a diákok számára könnyebben elérhető kulturális programok megszervezése. Arra kérik a Fővárosi Önkormányzatot, hogy évente egyszer legalább 5000 középiskolás színházjegyét finanszírozzák.
Az Artmozik filmjeire extra diákkedvezményt és évszakonként megrendezésre kerülő diákfilmheteket várnak. Továbbá az önkormányzat által szervezett kulturális és egyéb típusú rendezvényekre minimum 50 százalékos kedvezményt kérnek a szervezetek.
A kulturális események támogatása mellett mentálhigiénés segítségnyújtást is kérnek a diákok számára, amihez többek között tartozna egy plakátkampány, ingyenesen hívható krízisvonalak felállítása és egy fórum létrehozása is. Ezekre a diákokat érő, egyre növekvő oktatási és közösségi nyomások miatt lenne szükség.
Az oktatási intézmények étkeztetésére is kitértek. Arra kérik a fővárosi önkormányzatot, hogy több forrást fordítson a diákok étkeztetésére, így a „finom” és minőségi ételek felszolgálásával a tanulóknak nem kellene az iskolán kívül magas áron másik ebédet vásárolniuk.
A szervezetek 10 pontból álló követeléseinek teljes listáját itt tudjátok megnézni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
