Az idei húsvét rendhagyó lesz, hiszen a nyuszi a tojás és a csokifigurák mellett óraátállítást is hoz.
Március 31-én, azaz húsvétvasárnap hajnalban hajnali 2 óráról 3-ra kell állítani az órákat, és elkezdődik a nyári időszámítás.
Igaz, a legtöbb óra, köztük az okostelefonoké is, magától átáll, de ha akad a házban egy-két hagyományos készülék, akkor a mutatókat egy órával előrébb kell tekerni.
A nyári időszámítás egészen október utolsó vasárnapjáig tart, vagyis 2024-ben október 27-én (vasárnap) hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
Mikor vezették be a nyári időszámítást?
A nyári időszámítás több mint százéves, az első világháború idején vezették be többek között az Osztrák-Magyar Monarchia területén, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette - akkor került át a téli időszámítás kezdete az addigi szeptemberi dátumról október utolsó vasárnapjára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
