Nem feltétlen időpocsékolás a tévézés, ha felirattal történik.
Heves vitákat képes kiváltani az a téma, hogy vajon szabad-e a gyerekeknek tévét nézni, és ha igen, akkor mennyi ideig. Egyesek szerint egyáltalán nem tesz jót, ha a gyerekek órákon keresztül tévéznek, mások szerint naponta egy kevés idő nem árt meg.
Brit kutatók most arra világítanak rá, hogy ha már tévét néznek a gyerekek, érdemes bekapcsolni a feliratot is az adott rajzfilm alá még akkor is, ha egyébként még olyan kicsik, hogy nem tudnak olvasni, ez ugyanis fejleszti a szövegértési és olvasási készségeiket.
"Egy kicsit olyan ez, mint zöldséget csempészni a vacsorájukba. A gyerekek nem veszik észre, de a szülők tudják, hogy jót tesznek vele"
- nyilatkozta Henry Warren, a Turn on The Subtitles kampány társalapítója a Daily Mailnek.
Az Egyesült Királyságban a gyerekek átlagosan napi 3 óra 16 percet töltenek tévézéssel, ez azonban nem időpocsékolás, ha felirattal teszik, az ugyanis fejleszti a szókincsüket és elősegíti, hogy hozzáértő olvasókká váljanak.
"Ha bekapcsolják a feliratot, a gyerekek egy év alatt annyi szót fognak elolvasni, mint amennyi a Harry Potter vagy A Gyűrűk Ura könyvekben van, vagy amennyit Roald Dahl valaha írt" - tette hozzá Warren, aki szerint ez annak köszönhető, hogy a képernyő alján futó szövegre lehetetlen nem odafigyelni.
Különösképp ajánlják az olyan rajzfilmeket, mint az itthon is népszerű Peppa malac, Sam, a tűzoltó, Bluey vagy a Thomas, a gőzmozdony, mivel a leggyakrabban használt szavak körülbelül 48-50 százaléka minden részben előfordul.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
