Az átlagos jövedelemhez viszonyítva Magyarország fővárosában a legdrágábbak az albérletek.
A The Economist megmérte, hogy mennyire megfizethetőek az albérletek az európai nagyvárosokban. A 35 városból álló lista élére Budapest került, megelőzve ezzel Prágát, Lisszabont, de még Londont is - írta meg a HVG.
A felmérés során használt Carrie Bradshaw-indexet először tavaly alkalmazták, amikor a legnagyobb amerikai városok albérleti díjait vizsgálták. Az index a Szex és New York főszereplője után kapta a nevét, ugyanis a sorozat egyik nagy kérdése volt, hogy Carrie hogyan engedhette meg magának a méregdrága lakását.
Az európai lista összeállítás alapjául veték, hogy az embereknek a jövedelmük maximum 30 százalékát kellene az albérletre költeniük. Így kiszámolták, hogy a különböző városokban mekkora fizetésre van szükség ahhoz, hogy anyagi gondok nélkül, az emberek kivehessenek egy egyszobás lakást.
A lap megállapításai szerint Budapesten a legnagyobb a különbség az emberek fizetése és az albérletek árai között.
A fizetéshez viszonyítva ebben a 10 tíz városban a legdrágább lakást bérelni:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
