Azonnali intézkedésekre van szükség a gyerekek védelme és az e-cigaretta elterjedésének megakadályozása érdekében az Egészségügyi Világszervezet szerint.
Harmincnégy ország betiltotta az e-cigaretta forgalmazását, 88 országban nincs minimális életkor meghatározva az e-cigaretta vásárlásakor, és 74 országban nincsenek szabályozások ezekre a káros termékekre vonatkozóan – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán. Az e-cigaretta könnyedén megvásárolható és agresszívan reklámozzák a fiataloknak.
Mi is írtunk arról, hogy több tízmillió fiatalt érnek el olyan bejegyzések a közösségi médiában, amelyek nikotinos tasakokat és elektromos cigarettákat népszerűsítenek kedvezmények, ingyenes ajándékok és fizetett influenszerek segítségével.
Rák, tüdőbetegség, tanulási zavarok
A nikotint tartalmazó e-cigaretta rendkívül függőséget okoz és károsítja az egészséget. Bár a hosszú távú egészségügyi hatások még nem ismertek, de már bizonyított tény, hogy rákot okozhat és növelheti a szív- és tüdőbetegségek kockázatát. Az e-cigaretta használata befolyásolhatja az agy fejlődését és tanulási zavarokhoz vezethet fiatalok esetében. Emellett negatívan befolyásolhatja a várandós nők magzatának fejlődését és a passzív dohányzás is komoly probléma – írja a szervezet.
A 13–15 éves gyerekek magasabb arányban használják az e-cigarettát, mint a felnőttek az Egészségügyi Világszervezet összes régiójában. Kanadában az e-cigaretta használati arányok megduplázódtak a 16–19 évesek körében 2017 és 2022 között, míg Angliában a fiatal felhasználók száma az elmúlt három évben megháromszorozódott.
A WHO felhívja a figyelmet, hogy bármely kormánynak, amely az e-cigaretta alkalmazásával kívánja elősegíteni a dohányzásról való leszokást, gondoskodnia kell arról, hogy a termékekhez való hozzáférést ellenőrzés alatt tartsa és gyógyszerként szabályozza ezeket a termékeket. Szerintük a dohányipar az egészség károsításából profitál, és ezeket az újabb termékeket arra használja, hogy helyet kapjon a politikai döntéshozók asztalánál, és beleszólhasson az egészségügyi szabályozásba.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
