Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a szolgáltatás kifogásolható.
Teljes egészében ingyenessé tennék Magyarországon a 14 év alattiak utazását tömegközlekedéssel - jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjában, amiről a Világgazdaság számolt be.
Lázár szerint az új ország- és vármegyebérleteknek köszönhetően soha annyian nem használták még a MÁV és a Volán szolgáltatásait, mint 2023-ban, amikor körülbelül 50-100 ezer olyan új bérletes jelent meg a rendszerben, akik korábban nem utaztak tömegközlekedéssel. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a kínált szolgáltatás "minimum kifogásolható," annak fejlesztése pedig főként a kötöttpályás járművek esetében első helyen áll.
Arra, hogy a 14 éven aluliak ingyenes tömegközlekedése kapcsán született-e már kormányzati döntés, Lázár nem tért ki, a Világgazdaság szerint azonban a szövegkörnyezet alapján reális, komolyan vehető szándéknak tűnik.
2021. szeptembere óta egyébként a 14 éven aluliak ingyenesen utazhatnak a fővárosban. Ezt akkor Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere vezette be.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
