Vádat emeltek a horogkeresztes zászlót lobogtató 15 éves fiú ellen

Önkényuralmi jelkép használata és műemlék megrongálásával elkövetett rongálás miatt emeltek vádat.

A Győri Járási Ügyészség vádja szerint a 15 éves tettes 2022 júliusában, Győr egyik parkjában, horogkeresztes zászlót mutogatott az arra járóknak, amit utána kifeszített egy kerítésre. A járókelők értesítették a rendőröket, akik eltávolították a jól látható helyre kihelyezett zászlót.

A sajtóközlemény szerint, a tettes a zászló kihelyezése előtt a társaival szórakozott a parkban, ahol nagyobb mennyiségű alkoholt is elfogyasztottak.

Ezzel azonban nem ért véget az ügy, ugyanis pár hónappal később, 2022 októberében, a kora esti órákban a fiatal fiú a győri zsinagóga épületére 9 horogkeresztet rajzolt alkoholos filccel. Ezzel 40 ezer forintos kárt okozott.

Az ügyészség önkényuralmi jelkép használata és minősített rongálás miatt emelt vádat ellene. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.