Karikó Katalin 1973-ban kezdte el szegedi tanulmányait biológus szakon, most egykori egyetemén tartott szemináriumot.
Az egyetem idején kialakult kapcsolatok fontosságáról, a család, a karrier egyensúlyáról és a stresszkezelésről is beszélt Karikó Katalin csütörtökön, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatóinak tartott szemináriumán – olvasható az MTI közleményében. Előadása visszanézhető az egyetem Facebook-oldalán:
Az SZTE kutatóprofesszora az idén ötvenéves JATE klubban beszélt, ahol annak megnyitását követően Szent-Györgyi Albert is találkozott az egyetemistákkal. A kutató hangsúlyozta, fontosak az egyetemista korban kialakult kapcsolatok. A jelenlévőknek azt javasolta, a diplomaszerzés után is kövessék egykori hallgatótárásaik pályáját. Arra biztatta a diákokat, kérdezzenek tanáraiktól, vagy akár kérdéseikkel keressenek meg kutatókat, ha pedig jókat kérdeznek, lehet felfigyelnek rájuk.
A stresszkezelés fontosságáról szólva hangsúlyozta, minden negatív dologban meg kell találni azt, ami pozitívvá változtatható. Diákéveiből hozott példát említve elmondta, egykori orosztanára azzal fenyegette, elintézi, hogy ne vegyék fel az egyetemre. Hogy ne így történjen, sokkal keményebben tanult. Hozzátette: ezért is mond köszönetet azoknak, aki akadályozták pályafutása során, hiszen ők tették ellenállóvá, sarkallták arra, hogy még jobb legyen.
Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője kapta idén a Nobel-díjat, Drew Weismann, amerikai mikrobiológussal közösen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
