Irodalmi Nobel-díj: két magyar író is az esélyesek között lehet

A fogadóirodák szerint ekkora esélye van a két magyar írónak a Nobel-díjra.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is felbukkant két magyar író – Krasznahorkai László és Nádas Péter –  az esélyesek között. A hvg.hu megnézte a hétvégén a fogadóirodák listáin, hogy a magyar íróknak milyen esélyei vannak. A szombat délelőtti állás szerint Krasznahorkai László volt egyértelműen a második legesélyesebb.

Nem szabad elfelejteni, hogy a  fogadási esélyek (oddszok) azonban óráról órára is változhatnak. A Smarkets oldalán kedd délelőtt Krasznahorkai 12-szeres oddsszal még második volt, míg szerda reggelre már az első húszban sem volt benne. Ugyanezen az oldalon viszont Nádas Péter szerda délelőtt már feljött a tizennyolcadik helyre 23-szoros oddsszal. Egy másik fogadóoldalon, a  Betssonon Nádas már szombaton megelőzte Krasznahorkait.

Viszont, úgy tűnik, minden fogadóirodánál Jon Fosse-ra lehet a legkisebb odsszal fogadni, vagyis a Magyarországon is kedvelt norvég író számít a legesélyesebbnek az idei irodalmi Nobel-díjra. Hogy bejön-e a fogadóirodák tippje, október 5-én egy órakor derül ki. Legutóbb irodalmi Nobel-díjat 2002-ben kapott magyar: Kertész Imre kapta meg a rangos elismerést.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.