A diákhitellel rendelkező egyetemisták nagyobb valószínűséggel kerülnek rosszabb egészségügyi állapotba és hagyják ki az orvosi kezelést, hogy ezzel is pénzt takarítsanak meg.
Nem mindenkinek sikerül bekerülnie állami finanszírozással az egyetemre, így sok fiatalnak a diákhitel marad a végső megoldás a tanulmányai finanszírozására. Egy amerikai egyetemistákkal készített felmérés eredményeiről számolt be a The Conversation.
A 3200 egyetemista megkérdezésével készült felmérésből megállapították, hogy azoknak a diákok, akik hitelt vettek fel az egyetem finanszírozására, az általános egészségügyi és mentális állapotuk rosszabb, mint azoké, akik nem vettek fel diákhitelt.
A felmérésben résztvevő diákokat arra kérték, hogy értékeljék a fizikális és mentális egészségüket egy 4 szintes skálán – kiváló, jó, nem rossz, rossz. Azt is megkérdezték tőlük, hogy az egyetem kezdete óta volt-e olyan eset, amikor elhalasztották az orvosi kezelést. A kutatásból kiderült, hogy a diákhitellel rendelkező hallgatók nagyobb valószínűséggel halogatják az egészségügyi problémáik kezelését – vagy egyáltalán nem tesznek érte semmit - és kevesebb gyógyszert használnak, hogy ezzel is spóroljanak.
Annak ellenére azonban, hogy a hitellel rendelkező tanulók rosszabb értékeléseket adtak a saját mentális egészségükre, arányában ugyanannyian kaptak mentális egészségügyi diagnózist vagy kezelést az egyetem ideje alatt, mint az ösztöndíjasok. Megegyező arányban volt valószínű az is, hogy felkerestek egy mentálhigiénés szakembert, vagy használtak valamilyen gyógyszeres kezelést, viszont majdnem kétszer többen voltak a támogatott hallgatókhoz képest, akik jelentették az egészségügyi ellátásuk késleltetését.
A felmérés eredményei azt sugallják, hogy a diákhitelnek lehetnek olyan rejtett költségei, mint a rosszabb fizikai vagy mentális egészség és több orvosi probléma a megfelelő ellátás hiányában. A hitel okozta stressz tehát már az egyetemi évek alatt is hatással lehet a hallgatókra, károsítva a mentális és fizikai egészségüket egyaránt.
Ezt a fajta stresszt csak tetézi, hogy alapból egy kritikusabb élethelyzetben vannak az egyetemisták, hiszen általánosan ezekben az években hagyják el először a szülői házat és válnak teljesen önállóvá. Új szokásokat alakítanak ki, amik később, az egyetem után is megmaradnak. Így, ha már most elhanyagolják az orvosi kezeléseket, nagyobb eséllyel fogják ezt tenni az egyetem után is. Az egyetemi végzettség és a megszerzett diploma előnye lenne a jobb életkörülmények lehetőségének és ezzel együtt a jobb egészségnek, viszont azok a hallgatók, akik hitelt vesznek fel, nem látják ezeket az előnyöket.
Az amerikai cikk szerint az előző generációk jobban hozzáfértek az ingyenes vagy olcsó állami felsőoktatáshoz, ám ez azóta romlott a felsőoktatás iránt megnövekedett kereslet miatt. A jelenlegi felsőoktatási rendszerben egyre több ember vállal adósságot a végzettség megszerzése érdekében.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az angolszász egyetemeken jelentősen magasabbak a tandíjak, mint a hazai intézményekben. Míg itthon a legmagasabb tandíj az orvosi és fogorvosi képzéseken van - körülbelül 1,4 millió forint/félév - addig az angliai Oxfordi Egyetemen egy hat féléves képzés összege akár 30-60 millió forintra is rúghat, Amerikában pedig akár 110 millió forint is lehet.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
