Nemes Nagy Ágnes nevét kapta Budapest első korzója

Négy közterületet neveztek el magyar nőkről Budapest második kerületében.

  • Székács Linda

Nőkről neveztek el korábban névtelen közterületeket a II. kerületben - számolt be róla Őrsi Gergely, a kerület polgármestere a Facebookon.

A polgármester szerint a kerület célja, hogy javítsanak azon az arányon, ami szerint a valós személyek neveit viselő budapesti utcanevek körülbelül 89 százalékát férfiakról nevezték el, és mindössze csak 11 százalékukat nőkről. Ennek érdekében két évvel ezelőtt több mint ezer javaslat közül Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról és a Solt Ottiliáról neveztek el közterületeket a városrészben, most pedig újabb négy, eddig névtelen közterület kapta meg ismert magyar nők neveit a kerületben.

Budapest első korzója Nemes Nagy Ágnes nevét viselheti. A közösség javaslatai alapján négy eddig névtelen közterületet...

Posted by Őrsi Gergely on Tuesday, June 27, 2023

Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költőről Budapest első (és egyetlen) korzóját nevezték el, de utcanév lett a Karig Sára "embermentő", Pikler Emmi gyermekorvors és Pásztory Edith (Ditta) nevéből is.

"Az elnevezéseket a Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, és majd a döntést követően történnek meg a hivatalos névadók" - teszi hozzá a polgármester.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.