Egyre könnyebben elérhetőek bizonyos "agyserkentő" szerek, ezek használata viszont jellemzően több kárt csinál, mint hasznot.
Egyre több fiatal nyúl "okosdrogokhoz" az agyműködésük serkentése érdekében, ugyanakkor az amfetamintartalmú készítmények szedése veszélyekkel járhat, így a pillanatnyi siker miatt nem érdemes kockára tenni az egészségünket, továbbá ezek népszerűsítése büntetőjogi felelősségre vonással is járhat - hívta fel rá a figyelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési-egészségügyi Intézet (OÉGYI).
A témával kapcsolatban Zacher Gábor is megszólalt a Pénzcentrum Cashtag című vlogjában.
Alapvetően stimuláns hatású vegyületről van szó, melynek hatására felmegy a vérnyomás, élénkebbé válik, aki beszedi, megemelkedik a pulzusa, a pupillája kitágul, és úgy érzi, hogy energetizálódott – amivel szoktunk találkozni a szokásos hétvégi amfetaminbulikon
- részletezte a szakember. Hozzátette; mivel ezek a szerek függőséget okoznak, annak is egyre nagyobb a veszélye, hogy növeljük az adagot, arról nem is beszélve, hogy az óriási egyéni különbségek miatt azt sem lehet megjósolni, kinél hogyan fogja kifejteni a szer a hatását. Éppen ezért olyan extrém helyzetek is előfordulhatnak, hogy valaki belehal a túladagolásba.
A szerekkel kapcsolatban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési-egészségügyi Intézet (OÉGYI) és Zacher Gábor is elsősorban azért figyelmeztet, mert bár ezek Magyarországon csak receptre kaphatóak, a feketepiacon egyre könnyebb elérni őket, továbbá mert egy kutatás szerint a gyógyszerfogyasztás aránya 2000 és 2020 között mintegy 125 százalékkal emelkedett hazánkban.
Naponta több órán át csak iskolai igazolásokat töltenek ki, ez pedig pont a gyógyítástól veszi el az időt - évek óta erre panaszkodnak a gyermekorvosok, akik közül egyre többen mondanak nemet az igazolásgyárra. Budakalászon február óta egyetlen igazolást sem állított ki az egyik gyermekorvos, a rendszer pedig működik.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
