Egyre könnyebben elérhetőek bizonyos "agyserkentő" szerek, ezek használata viszont jellemzően több kárt csinál, mint hasznot.
Egyre több fiatal nyúl "okosdrogokhoz" az agyműködésük serkentése érdekében, ugyanakkor az amfetamintartalmú készítmények szedése veszélyekkel járhat, így a pillanatnyi siker miatt nem érdemes kockára tenni az egészségünket, továbbá ezek népszerűsítése büntetőjogi felelősségre vonással is járhat - hívta fel rá a figyelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési-egészségügyi Intézet (OÉGYI).
A témával kapcsolatban Zacher Gábor is megszólalt a Pénzcentrum Cashtag című vlogjában.
Alapvetően stimuláns hatású vegyületről van szó, melynek hatására felmegy a vérnyomás, élénkebbé válik, aki beszedi, megemelkedik a pulzusa, a pupillája kitágul, és úgy érzi, hogy energetizálódott – amivel szoktunk találkozni a szokásos hétvégi amfetaminbulikon
- részletezte a szakember. Hozzátette; mivel ezek a szerek függőséget okoznak, annak is egyre nagyobb a veszélye, hogy növeljük az adagot, arról nem is beszélve, hogy az óriási egyéni különbségek miatt azt sem lehet megjósolni, kinél hogyan fogja kifejteni a szer a hatását. Éppen ezért olyan extrém helyzetek is előfordulhatnak, hogy valaki belehal a túladagolásba.
A szerekkel kapcsolatban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezési-egészségügyi Intézet (OÉGYI) és Zacher Gábor is elsősorban azért figyelmeztet, mert bár ezek Magyarországon csak receptre kaphatóak, a feketepiacon egyre könnyebb elérni őket, továbbá mert egy kutatás szerint a gyógyszerfogyasztás aránya 2000 és 2020 között mintegy 125 százalékkal emelkedett hazánkban.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
