Ha az eredmények beigazolódnak, nem csak az alvásunkat, de a munkarendünket is az évszakokhoz kellene igazítanunk.
Átlagosan egy órával tovább és mélyebben alszunk a hideg hónapokban, mint nyáron - derül ki a Frontiers in Neuroscience nevű folyóiratban megjelent kutatásból, amelyről a The Guardian is beszámolt.
A kutatócsoport 292 alvászavarral küzdő beteg alvási szokásait vizsgálta. Kiderült, hogy a téli hónapokban körülbelül 30 perccel tovább tartott a mély alvási fázis, emellett - ébresztő vagy bármilyen más, az alvást befolyásoló tényező nélkül - a vizsgált páciensek átlagosan egy órával tovább aludtak, mint a melegebb, nyári időszakban.
A kutatók szerint ha a tanulmány eredményei egészséges embereken is megismételhetők, az azt bizonyítja, hogy az alvási szokásainkat az évszakokhoz kellene igazítani, így a sötétebb, téli hónapokban érdemes lenne korábban lefeküdnünk, mert a szervezetünknek a hideg és sötét téli hónapokban több pihenésre lehet szüksége.
"Az alvási hosszt és annak időzítését az évszakhoz kell igazítaniuk, emellett pedig érdemes lenne az iskolai és munkarendet is a szezonális alvásigényeknek megfelelővé tenni" - nyilatkozta Dieter Kunz, a tanulmány szerzője.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
