Pert indítottak a seattle-i iskolák a közösségi média okozta mentális károk miatt

A seattle-i állami iskolák pert indítottak a technológiai óriáscégek ellen - levelet kapott a Facebook, a Google, a TikTok és a Snapchat tulajdonosa is.

  • Eduline

A kereset szerint a cégek célzottan úgy tervezték termékeiket, hogy a fiatalokat rászoktassák a platformjaik használatára, és ezzel mentálhigiénés válságot idéztek elő.

A mentálhigiénés problémákkal küzdő diákok rosszabbul teljesítenek az iskolákban. Szerintük komoly lépéseket tenni a tünetek azonosítására és kezelésére a tanárok és szakemberek bevonásával, valamint forrást kell előteremteni arra is, hogy felhívják a diákok figyelmét a szociális média veszélyeire - írták a dokumentumban.

A Facebook-tulajdonos Meta erre reagálva egy e-mailes állásfoglalásban kijelentette: több mint 30 eszközt fejlesztett ki a tizenévesek és családtagjaik támogatására, és továbbra is szorosan együttműködik a szakértőkkel, a politikai döntéshozókkal és a szülőkkel.

A Google azt mondta, hogy jelentős összegeket fektetett be a gyerekek biztonságos élményeinek megteremtésébe a platformjain, és erős védelmet és célzott funkciókat vezetett be az érdekükben. A Snap állásfoglalása szerint szorosan együttműködik számos mentálhigiénés szervezettel, hogy alkalmazáson belüli eszközöket és erőforrásokat biztosítson a felhasználók számára, és hogy a "közösség jóléte a legfontosabb prioritás". A Tiktok nem válaszolt azonnal a Reuters megkeresésére.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.