Százötven éve született az első nő, aki egyetemre járt Magyarországon. Glücklich Vilma a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult, 1896 februárjától.
Az ELTE első - az egyetemre hivatalosan is beiratkozott - női hallgatója Vágújhelyen született, 1896-ban kezdett tanulni az egyetemen, ahol később középiskolai tanár képesítést szerzett.
„Későbbi munkatársa szerint „mindig mulatva mesélte, milyen furcsán bámultak rá férfi kollégái, ha egymaga nőként beült a padba.” Négy idegen nyelven beszélt folyékonyan (olasz, német, francia, angol)” – írja a Facebookon az ELTE.150 éve született, az ELTE alumnusa, Glücklich Vilma, az első nő, aki egyetemre járt Magyarországon. Egyetemünk első...Posted by Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE on Wednesday, August 10, 2022
Glücklich Vilma 1889-től 1921-ig polgári iskolai tanárként dolgozott Budapesten, aztán 1917-ben igazgató lett.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
