126 éve iratkozott be az egyetemre az ELTE első női hallgatója

Százötven éve született az első nő, aki egyetemre járt Magyarországon. Glücklich Vilma a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult, 1896 februárjától.

  • Eduline

Az ELTE első - az egyetemre hivatalosan is beiratkozott - női hallgatója Vágújhelyen született, 1896-ban kezdett tanulni az egyetemen, ahol később középiskolai tanár képesítést szerzett.

„Későbbi munkatársa szerint „mindig mulatva mesélte, milyen furcsán bámultak rá férfi kollégái, ha egymaga nőként beült a padba.” Négy idegen nyelven beszélt folyékonyan (olasz, német, francia, angol)” – írja a Facebookon az ELTE.

150 éve született, az ELTE alumnusa, Glücklich Vilma, az első nő, aki egyetemre járt Magyarországon. Egyetemünk első...

Posted by Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE on Wednesday, August 10, 2022

Glücklich Vilma 1889-től 1921-ig polgári iskolai tanárként dolgozott Budapesten, aztán 1917-ben igazgató lett.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.