Ezt biztosan nem tanították Julius Caesarról: meglepő, de ez volt a kedvenc gyógynövénye

Verseket is írtak az ókor aranyának számító gyógynövényről, és még pénzérméken is feltűnt. Történelem másképp.

  • Székács Linda

Julius Caesar kedvenc gyógynövénye az ókor Viagrája volt – írja a The Guardian. A klímaváltozás első áldozataként is ismert silphium sokféle hatása miatt az ókori Rómában az aranynál is drágább volt.

A sárga virágú gyógynövényről ugyanis azt tartották, hogy potencianövelő és fogamzásgátló hatása van, de Hérodotosz szerint alkalmazható volt olyan sérülésekre is, mint a kígyómarás vagy kutyaharapás, sőt készítettek belőle parfümöt, és még fűszernövényként is kiváló volt.

Nagy mennyiségben importálták a líbiai lelőhelyéről Rómába, ahol próbálták meghonosítani, sikertelenül. Julius Caesar kincstárában állítólag fél tonna silphium volt, egy évszázaddal később már nagyon ritkának számított a növény, így Néró császár már csak egyetlen szálat tudott megkaparintani.

A University of New Hampshire professzorai, Paul Pollaro és Paul Robertson szerint a silphium kipusztulását a növekvő lakosság és az erdőirtás miatt megváltozott talaj okozta.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.