Ötvennégy éves fotót találtunk a Fortepanon a Miskolci Egyetem campusáról – az épületek egy része ismerős lehet, de azóta sok minden épült a területen. Ez a nap képe.
A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1949. szeptember 18-án volt az első tanítási nap, néhány hónappal később pedig ki is jelölték a campus helyét, és megkezdődött az építkezés, az elsőként elkészült épületeket 1951 őszén kezdték el használni a hallgatók és az oktatók.
Mai fotónkat a Fortepanon találtuk – a miskolci campusról készült 1967-ben. Jobb oldalt a „régi” épület, bal oldalt pedig az „új” épület.
A képen természetesen még nem látszik az az épületrész, amely mára az egyik legfontosabb pontja a campusnak:
Bár az előzetes adatok szerint a nyolcadikosok átlageredményei némileg jobbak lettek a központi írásbelin, mint az előző két évben, a javulás mértéke mindössze néhány tizedesjegyben mérhető. Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi eredményei az elmúlt tíz évben a nyolcadikos diákok körében.
Jelentős eredményt ért el a Pedagógusok Szakszervezetének helyi közössége a Mezőkövesdi Tankerületi Központnál: a munkába járás költségtérítését a jogszabályban meghatározott minimumról a maximum összegre emelték. A változás több tucat, kistelepülésekről ingázó pedagógus számára jelent kézzelfogható segítséget.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
Már a konyhai kisegítő is talált üvegszilánkot az ételben, mégis kiszállították a 642 adag ételt az óvodákba, iskolákba, bölcsődékbe. A vádlottak pénzbírságot kaptak, de továbbra is dolgozhatnak.
Két tatai középiskolában is meglehetősen rossz körülmények között tanulnak a diákok. A felújításra érkezett források ellenére sem született érdemi, átfogó megoldás a két intézmény korszerűsítésére az önkormányzat munkáját segítő bizottsági tag szerint.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Azonnali és érdemi béremelést követelve elnökségi petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Hankó Balázs kulturális miniszternek címezve. Az érdekképviselet szerint a könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési dolgozók jövedelmi helyzete tarthatatlanná vált.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
