Hétfőn több tízezer diáknak kezdődik el az érettségi szezon - de mire jó életetek első igazi vizsgaidőszaka? Na persze azon túl, hogy a végén megkapjátok a bőrkötéses bizonyítványt és (reméljük) a belépőt a felsőoktatásba. Összeszedtünk pár dolgot, amit az érettségi előtt/alatt tanul meg az ember.
1. Ráébredtek arra, hogy nem érdemes áltatni magatokat. Életetek legnagyobb hazugsága volt, hogy nem kell jegyzetelni, úgyis mindenre emlékezni fogtok.
2. Elfogadjátok, hogy nem szégyen segítséget kérni.
3. Rájöttök, hogy a tanárotoknak mindenben igaza volt. Tényleg többet kellett volna tanulni az elmúlt négy/öt/hat/nyolc évben.
4. Azt is elfogadjátok, hogy - még az egyetem elkezdése előtt - meg kell tanulni tanulni. Anélkül nem fog menni több száz oldal megtanulása.
5. Az utolsó tanítási nap végén elismeritek, hogy szerettetek középiskolások lenni. Az elejétől a végéig.
6. És arra is ráébredtek, hogy mindenki (de tényleg mindenki) hiányozni fog. Még a flúgos kémiatanár, a katonatisztként viselkedő matektanár és a furcsa osztálytárs is.
7. Még mindig nem tudjátok, mit kezdjetek az életetekkel, de legalább észreveszitek, hogy mások sem. Még pánikolni is jobb társaságban.
8. Szembe kell néznetek azzal, hogy igenis számít a helyesírás és az, milyen az írásképetek. Legkésőbb akkor ráébredtek erre, amikor meglátjátok, hány pont múlik ezen.
9. És végre belátjátok, tényleg érdemes vázlatot készíteni egy-egy esszé megírása előtt.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
