Mind a négy magyar diák ezüstérmes lett a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

Jól szerepeltek a magyar diákok a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, amelyen 87 ország 343 középiskolása vett részt szeptember 13. és 23. között - közölte a Neumann Társaság csütörtökön az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

A közlemény szerint ezüstérmet szerzett Gyimesi Péter, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, Tóth Balázs és Nagy Nándor, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium, valamint Noszály Áron, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanulója.

A versenyt idén a koronavírus-járvány miatt online rendezték meg. A magyar indulók mellett a diákolimpián kiemelkedően szerepeltek az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Dél-Korea, Japán, Irán és Kanada csapatai is.

Néhány hete a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián szintén sikereket értek el a magyar diákok: egy ezüst- és két bronzérmet szereztek. De a 15 év alattiaknak rendezett Európai Junior Informatikai Diákolimpián is született egy bronzérem. 

A közlemény szerint az idei sikerek biztos alapot jelentenek ahhoz, hogy 2023-ban, Neumann János születése 120. évfordulójának évében Magyarország rendezhesse meg a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát Szegeden.

Újabb siker: biológiából nyertek érmeket a magyar diákok

Az idei Nemzetközi Biológiai Diákolimpia elmaradt a koronavírus miatt, de a versenyzők összemérhették tudásukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.