Az Egyesült Királyságban péntek délután bezártak az iskolák, hétfőtől már csak ügyeletet tartanak azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei fontos feladatot látnak el. Vajon veszélyben vannak az ügyeletet ellátó tanárok?
A kérdés azután merült fel, hogy Wendy Jacobs, a Roose általános iskola igazgatója hétfőn elhunyt – a BBC. Az oldal szerint a tanárnőnek koronavírusra utaló tünetei voltak. A tanárok helyzete miatt most világosabb, egyértelműsített útmutatót kérnek a kormánytól az iskolák. A fő kérdésük, hogyan lehet megvédeni a tanárokat és a diákokat az ügyeletet tartó iskolákban.
Az Egyesült Királyságban pénteken volt az utolsó tanítási nap, hétfőtől rendelte el a kormány az iskolák bezárását. Az utóbbi napokban a brit iskolavezetők és csapataik is keményen dolgoztak, hogy megoldást találjanak a problémákra. Az iskolák a héten már csak ügyeletet tartanak azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei nem tudtak otthon maradni, mert kulcsfontosságú a munkájuk - írja az oldal.
Az iskolai ügyeletben dolgozó tanárokban jogosan mertül fel a kérdés, vajon mekkora kockázatot kell vállalniuk ebben a helyzetben. A brit Iskolaigazgatók Országos Egyesületének (NAHT) elnöke, Paul Whiteman azt mondta, "sok kolléga jogosan aggódik a szeretteiért, és érthető módon aggódik a személyes kockázata miatt is.” Whiteman hozzátette, az iskoláknak világos iránymutatást kell kapniuk a tanulók és a személyzet biztonságának megőrzése érdekében.
Nálunk március 16-án indult el a digitális oktatás. Magyarországon is van ügyeleti rendszer, ahol kell, ott a kiscsoportos felügyeletet tudnak biztosítani az iskolák. Ha ti is ügyeletben dolgoztok, vagy diákként tanultok, akkor írjátok meg nekünk a tapasztalataitokat a helyzettel kapcsolatban.
Hazaengedték a toldys diák testvérét miután negatív lett a tesztje, aztán kiderült, mégis pozitív
Levente, a Toldy Ferenc Gimnázium diákja, vlogot indított miután édesanyja koronavírus tesztje pozitív lett, és karanténba került a család. Itt vannak a legújabb fejlemények.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
