A vizsgák előtti stresszoldás kifejezetten furcsa módja népszerűsödik a holland egyetemisták körében.
Amit úgy hívnak: "meditációs sírgödör".
Legalábbis így nevezik a hollandiai Nijmegen városának Radboud Egyetemén azokat a földbe vájt lyukat, amiben a hallgatók elfeküdhetnek, hogy kezeljék a vizsgák okozta stresszt – szúrta ki a Mirror cikkében a 24.hu.
Az igazság az, hogy más egyetemek is próbálkoznak a stresszoldás különböző formáival, mint terápiás kutyák vagy külön tanulószobák a vizsgára készülőknek, azonban ez a holland módszer merőben más.
A sír az iskolai kápolna mögött helyezkedik el. Aljára egy matracot és egy párnát helyeztek el, előbbire az van írva, „maradj furcsa”. A stresszoldó megoldás annyira népszerű, hogy már csak úgy lehet kipróbálni, ha valaki sorra kerül a várólistán. A sírgödröt a kampuszon „Memento mori”, vagyis „Gondolj a halálra” feliratú poszterekkel népszerűsítik, amin az is fel van tüntetve, hogy legalább 30 percre, de maximum 3 órára lehet lefoglalni - írja az oldal.
Az egészet kitaláló diákkápolnai tag John Hacking azt mondja, hogy a meditáció mellett arra jó a sír, hogy a tanulók kicsit jobban értékeljék a Földön eltöltött életüket.
Babérkoszorú, konfetti és tűzijáték: így ünnepelnek az olasz egyetemisták
Milyen hagyományaik vannak az olasz diákoknak? Mutatunk néhány különleges szokást, amelyet szívesen gyakorolnak az olasz egyetemekre járó és végzős hallgatók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
