Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.
Bár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története egészen a 18. századig nyúlik vissza, a mai lágymányosi campus területén csak az 1909/10-es tanévtől működik. Ekkorra készült el Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Pecz Samu tervei alapján a központi, "K" épület. Ekkor még az egyetem nem a mai nevét viselte (Királyi József Műegyetem, majd Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemként is szerepelt), de már akkor is Műegyetemként emlegették.
Ez a fotó 1919-ben készült a Műegyetemről. A főbejáratról 1940-ből származik a legkorábbi kép a Fortepanon.
Az első világháború közvetlenül nem érintette a Műegyetem működését, a második már annál inkább: az egyetem területén is harcok dúltak, az épületekben, berendezési tárgyakban, felszerelésekben hatalmas kár keletkezett - ez a következő fotón is jól látszik 1945-ből.
A harcok végeztével 1945 áprilisában megindult a tanítás - ezzel egyidőben folyt az újjáépítés is, amely 1949-re fejeződött be. Az egyetem sokszoros bővülése miatt többször küzdöttek helyhiánnyal, de a szerencsés telekválasztás miatt nem kellett elköltözniük, bővülhettek további épületekkel. 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén - írják az egyetem történetét feldolgozó dokumentumban.
Étterem a barakkban: a Fortepan fotógyűjteményéből előkerült fotókból kiderült: önkiszolgáló étterem is működött az egyetem központi épületének udvarán felállított barakkban. Az 1963-as fotókon jól látszik az egyetem épületéhez hozzátoldott rész, amelyben az akkori egyetemisták ebédeltek két előadás vagy gyakorlat között.
Zseniális fotók a Corvinusról: így festett az egyetem épülete 140 éve
Zseniális képeket találtunk a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről a Fortepanon - a fotók az akkor még más funkciót betöltő Fővámpalotáról 1874 körül készültek.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
