A magyar egyetemisták 35 százaléka súlyproblémákkal, 14 százalékuk krónikus betegséggel küzd − erre a szomorú eredményre jutott a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, amely három éven át több mint ötezer hallgató életmódbeli és táplálkozási szokásait térképezte fel. Igaz, az egyetemisták még mindig többet mozognak, mint az átlag magyar: 45 százalékuk rendszeresen sportol. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a legtöbb felsőoktatási intézmény még mindig ragaszkodik egy vagy két félév kötelező testneveléshez. Aki ezeket a kurzusokat nem végzi el, nem kaphat diplomát.
Ennél persze nyomósabb érv is szól a mozgás mellett: aki időt szakít a mozgásra, könnyebben veszi az akadályokat a vizsgaidőszakban. A British Columbia Egyetem kutatói bebizonyították, hogy a rendszeresen végzett aerob mozgásformák − vagyis amelyek növelik a pulzusszámot és megizzasztanak − erősítik az agy memóriaközpontját, közvetlenül és közvetetten is támogatják az emlékezőképességet. Ráadásul az edzés javítja az alvás minőségét, a hangulatot és segít átmozgatni a gerincet − ez pedig aranyat ér nemcsak a vizsga-, hanem a szorgalmi időszakban is. De mennyit kell mozogni? Szakemberek szerint legalább heti 120 percet. Érdemes például hetente kétszer egy órán át kocogni, de a futást bármilyen más, közepes intenzitású sporttal lehet helyettesíteni, például úszással, lépcsőzéssel, tenisszel vagy akár tánccal is. Mutatunk néhány olyan mozgásformát, amely tökéletesen megfelel az egyetemisták időbeosztásának és pénztárcájának.
Futni, futni, futni
Fokozza a tüdő oxigénfelvevő képességét, javítja a szívfunkciót, erősíti az immunrendszert, egyensúlyba hozza az anyagcserét, de ami még fontosabb − pláne akkor, amikor vészesen közeleg a rettegett vizsgaidőszak −, hogy a futás önfegyelemre nevel és erősíti a koncentrációs képességet. Még egy jó hír: ez a mozgásforma tökéletesen passzol az egyetemisták pénztárcájához, elég venni egy jó futócipőt, és már lehet is róni a kilométereket.
Hol?
Budapesten és több egyetemvárosban lehet találni gumiborítású futópályát. A fővárosban a legismertebb a Margit-szigeten lévő futókör, de a XI. kerületi Bikás parkban, a Feneketlen-tónál és a Kopaszi-gátnál, a Városmajorban és a II. kerületi Vérhalom téren is van futópálya, sőt a belvárostól távolabb is lehet találni gumiborítási futókört, például a X. kerületi Óhegy parkban vagy a XVI. kerületi Havashalom parkban. A Debrecenben tanulók az egyetem Dóczy József utcai sporttelepén, a Nagyerdei Stadion körül, a Gyulai István Atlétikai Centrumban és az agrártudományi kampuszon is találnak futópályát, a pécsiek többek között a tüskésréti, a győriek a Bem téri rekortánpályán futhatnak, míg Szegeden az Erzsébet-ligetben alakítanak ki speciális borítású futókört.
Erősítés − másképp
Street workout vagy street fitness − így hívják azt a saját testsúllyal végzett edzésformát, amely egy-másfél évtizeddel ezelőtt elsősorban az Egyesült Államokban volt népszerű, ma azonban már itthon is egyre többen gyakorolják. Egyre több szabadtéri fitneszpark közül lehet választani, amelyeknek az eszközei tökéletesen megfelelnek a street workout gyakorlataihoz, a szabadtéri mozgásformával foglalkozó oldalakról pedig rengeteg online edzéstervet lehet letölteni. Az egyik legnagyobb előnye persze az, hogy semmilyen kiadással nem kell számolnia annak, aki ezt a mozgásformát választja.
Vészesen fogy az e heti zsebpénz? Túl keveset fizet a diákmunka? Új cikksorozatunkban ingyenes programokról olvashattok. 1. rész: hol lehet ingyen korcsolyázni?
Hol?
A Budapesten tanulók használhatják például a Margit-szigeti, a városmajori fitneszparkot, de jól felszerelt kültéri edzőparkot lehet találni a II. kerületi Mechwart-ligetben, a XI. kerületi Bikás parkban, a Feneketlen-tónál és a Tabánban is. Az ELTE-seknek és a corvinusosoknak nem kell messzire menniük, két évvel ezelőtt egy Szerb utcai foghíjtelken ugyanis kondiparkot alakítottak ki, de a BME és az ELTE lágymányosi kampuszának tőszomszédságában, a Petőfi híd budai hídfőjénél is van egy hasonló park. Debrecenben az Oláh Gábor utcai sporttelepen, a DEAC-pályán és a Derék utcai jégcsarnok előtt, Szegeden a Kolozsvári téren, Győrben pedig a Barátság parkban lehet erősíteni.
Két keréken
Csak a hollandok és a dánok kerékpároznak szívesebben a magyaroknál − ez derült ki egy 2017-es felmérésből. A kutatásban részt vevő magyar válaszadók 22 százaléka nap mint nap kerékpárral indul munkába, iskolába vagy egyetemre. A kerékpározás tökéletes mozgásforma azok számára, akik szívesen mozognának, de az egyetem és a diákmunka mellett nincs idejük hetente többször edzeni. Mivel a fővárosban és a vidéki egyetemvárosokban is egyre több kerékpárutat lehet használni, a bicikli egyre jobb alternatívája a tömegközlekedésnek, ráadásul ha valaki kerékpárral érkezik a reggeli előadásra vagy szemináriumra, javítja az állóképességét, erősíti szív- és érrendszerét, sőt a mentális problémák ellen is harcol, a mozgás ugyanis segít leküzdeni a stresszt és a szorongást.
Hol?
Budapest nagyobb egyetemeit könnyű megközelíteni kerékpárral: a Corvinus, a BME, az ELTE lágymányosi és Múzeum körúti kampuszához mind vezet bicikliút vagy kerékpársáv, de − többek között − a képzőművészeti egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem Alkotmány utcai épületéhez is lehet két keréken érkezni. A kampuszokon ráadásul ma már szinte kivétel nélkül találunk kerékpártárolót − nemcsak Budapesten, hanem a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen is. Sőt a kerékpározáshoz már saját bicikli sem kell: Budapesten a Bubi közbringákat, Szegeden a Citybike-ot, Debrecenben pedig az egyetem saját rendszerét, az UniBike-ot lehet használni.
A cikk a HVG Campus Plusz 2019 kiadványában jelent meg.
