Újabb megalázó feladatot kaptak a tanárok: most már egymást kell megfigyelniük és a belső ellenőröknek elmondani, miket tapasztaltak. Egy tanár szerint ezzel csak feszültséget szítanak és megpróbálják leterhelni a tanárokat, hogy az oktatási rendszer hibáiról eltereljék a figyelmet.
A Civishír.hu-n jelent meg egy olvasói levél, melyben egy 25 éve a pályán lévő tanár mesélte el, hogy milyen megalázó feladatokra kényszeríti őket az új minősítési rendszer.
Az általános iskolai tanár elmondta, most már nem elég portfóliót készíteni, a minősítési eljárást egy belső ellenőrzés előzi meg. Ezt iskolánként 3-5 fős tanári csoport végzi majd, és több részből áll. Ellenőrizniük kell a dokumentumokat - a tanmenetet, a tematikus tervet, a tanulói füzetet, az ellenőrző könyvet, valamint az osztálynapló helyes vezetését.
A csoport bemegy két órájára a vizsgált tanárnak, de ami a levélíró szerint a legfelháborítóbb, hogy a kollégákat és a szülőket is arra kérik, hogy kérdőíven mondjanak véleményt a tanárról.
A belső ellenőrzés azért is megkérdőjelezhető, hiszen a vizsgálatot végző emberek is tanárok, tehát míg ők a dokumentumokat vizsgálják, kérdőíveket töltetnek ki vagy éppen órát látogatnak, valakinek helyettesíteni kell őket az ő órájukon is. Ha egy 100 fős tantestületet nézünk és figyelembe vesszük, hogy kétévente mindenkinek részt kell vennie a minősítési eljáráson, ez azt jelenti, hogy egy évben legalább 50 tanárt kell átvilágítani.
„A 3-5 fős belső ellenőrzési csoport, akik szintén tanárok - így valódi dolguk a gyerekek oktatása lenne - ezt a feladatot az előbb felhozott példa esetén (50 főt vizsgálva egy tanévben) nyilvánvalóan nem tudja megoldani. Így az egész tantestület számíthat az új feladatra: egy pedagógust három másik fog ellenőrizni. Azaz arra kényszerítenek minket, hogy egymást ellenőrizzük és megfigyeljük. Mindenki mindenkit” - írta.
A tanár kitér arra is, hogy már most is leterheltek, hiszen elméletileg 32 órát kellene az iskolában tölteniük, de gyakorlatilag 42 órát dolgoznak, sőt, haza is viszik a munkát, hiszen nincs mindig idejük az iskolában kijavítani a dolgozatot vagy óratervet készíteni.
„Ez a legújabb találmány megint csak egy újabb felesleges terhelés és megint nem a gyerekeken van a hangsúly, nem az ő érdekükben történik változás az iskolában. Fogja ez az oktatás színvonalát emelni? Ez csupán annak lehetőségét rejti magában, hogy egymás ellen hangolja a pedagógusokat, és még leterheltebbek lesznek. Egyszerűen kifárasztják adminisztratív munkákkal a tanárokat, hogy tereljék a figyelmet a magyar oktatás fő problémáiról. Például, hogy egyáltalán nincs már ifjúságvédelem (az osztályfőnök feladatköre…), pedig egyértelmű, hogy több- és egyre több a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Vagy, hogy egy pszichológus 4-5 iskolát lát el” - írta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
