Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Egyre több középiskolában mondanak le arról, hogy a diákok teljes regényeket olvassanak: a kötelezők helyét sokszor könyvrészletek veszik át, amelyeket nem papíron, hanem iskolai laptopok képernyőjén kell elolvasni.
„Az olvasás mindig akkora öröm volt számomra, hogy kicsit megszakadt a szívem, amikor megtudtam, hogy sok iskolában már nem adnak fel teljes könyveket a középiskolásoknak” – írja Margaret Sullivan a Guardian véleménycikkében. A szerző szerint ma egyre több diák csak könyvrészletekkel találkozik, ráadásul nem nyomtatva, hanem iskolai laptopokon olvasva.
A New York Times által végzett, 2000 tanárt, diákot és szülőt bevonó felmérés szerint ez már bevett gyakorlat számos iskolában.
Részletek könyvek helyett
A diákok sok esetben „csak könyvrészleteket kapnak”, nem teljes műveket. Ennek oka részben az a feltételezés, hogy a fiatalok koncentrációs ideje rövidebb lett, részben pedig az, hogy az iskolák elsősorban a standardizált mérésekre készítenek fel. A felmérés alapján a tanárok is elismerik, hogy a tinédzserek ma jóval kevesebb teljes regényt olvasnak el, mint korábban.
Azonban nem minden pedagógus törődik bele ebbe. Egy új-mexikói angoltanár, Heather McGuire-t szerint:
Sok tanár titkos forradalmár, és továbbra is teljes könyveket ad fel.
A cikk szerzője kifejezetten támogatja őket. Mint írja, el sem tudja képzelni az életét – vagy a gyerekei felnevelését – könyvek nélkül. Egyik legkedvesebb emléke, amikor hétéves lányával együtt megvették a Harry Potter és a Tűz Serlegét a megjelenés napján. A gyerek már az autóban olvasni kezdte.
„Ha a gyerekeknek harcolniuk kell, harcoljanak inkább egy könyvért” – jegyzi meg, felidézve, hogy a testvérek végül megosztották egymás között a kötetet.
Kellenek a kötelezők ahhoz, hogy megszeressenek olvasni
Sullivan hangsúlyozza: nem minden gyerek nő fel olyan közegben, ahol természetes része az életnek az olvasás. Nekik különösen fontos lehet egy-egy iskolai feladat: „Szükségük lehet arra az iskolai kötelezőre, hogy rájöjjenek, mennyire jutalmazó élmény egy regényt végigolvasni. Igen, elejétől a végéig.”
Szerinte nem kell rögtön hosszú klasszikusokkal kezdeni. Claire Keegan Foster című, mindössze 130 oldalas kisregénye például ideális belépő lehet.
Egy húsz éven át tartó kutatás szerint az olyan gyerekek, akik olyan otthonban nőttek fel, ahol akár csak 20 könyv is volt, később jobb tanulmányi eredményeket értek el, gazdagabb lett a szókincsük, és nagyobb eséllyel boldogultak a munkaerőpiacon. „A könyvek gazdagabb és sikeresebb élethez vezetnek” – vonja le a következtetést Sullivan.