Az alacsony fizetések miatt fél év alatt 124 munkatárs távozott az Oktatási Hivatalból. A szakszervezet nyomására most megkezdődnek a bértárgyalások, amelyek a háttérintézmény működését is befolyásolhatják.
Pár napja még arról beszélt az Oktatási Hivatal (OH), hogy a tömeges felmondások ellenére minden zökkenőmentesen működik, most azonban kénytelenek bértárgyalásokat kezdeni. Az alacsony fizetések miatt ugyanis az elmúlt fél évben 124 dolgozó hagyta el a hivatalt, köztük számos tapasztalt szakember, akiknek a pótlása nehézkes, a betanítás pedig újabb terheket ró a maradó kollégákra.
„Örömmel, pontosabban optimista várakozásomat kifejezve tájékoztatlak Titeket, hogy […] végre kaptunk visszajelzést a bérköveteléseinkkel kapcsolatosan” – írta az MKKSZ képviselője az OH dolgozóinak küldött levelében a HVG információi szerint.
Az áttörést az hozta, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) másodszor is nyílt levélben fordult a kormányhoz, benne Orbán Viktorhoz és Pintér Sándor belügyminiszterhez. A levélben világossá tették: a bérek megalázóan alacsonyak, és a felmondási hullám miatt már az intézmény működése került veszélybe.
A megbeszélések szeptember 4-én kezdődnek, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár részvételével. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke hangsúlyozta: „A bértárgyalások akkor érnek valamit, ha konkrét adatokat kapunk a keresetekről, ezek birtokában tudunk pontos követeléseket megfogalmazni. Erre próbálunk felkészülni, reméljük, hogy ez a tárgyalás egy jó kezdet lesz.”
A szakszervezet már áprilisban jelezte a problémát, de akkor nem kaptak érdemi választ. „Jobban örültem volna, hogyha még az április 23-i első jelzésünk után megkezdődhettek volna a bértárgyalások, mert akkor az azóta eltelt időszakban nem vándoroltak volna el olyan sokan” – mondta Boros, utalva arra, hogy a késlekedés súlyos következményekkel járt.
Az OH korábbi állásfoglalása szerint nincs baj, hiszen 2025 januárjában 1006 fő dolgozott náluk, augusztusban pedig még mindig 990. A szakszervezet viszont árnyalja a képet: a számok önmagukban nem tükrözik, hogy éppen a legtapasztaltabb, kulcsfeladatokat ellátó emberek távoztak, így a működési biztonság valójában sérült. „Most pedig az újonnan jövők miatt dupla teher van a hivatal dolgozóin, a most induló tanév miatti rengeteg feladat mellett az új munkatársakat be is kell tanítani.”
Jogászt, informatikusokat, pedagógusokat is keres az Oktatási Hivatal
A bérrendszerrel kapcsolatban Boros szerint a legnagyobb probléma a sávos elosztás: „Hiába van bértömegnövelés, ha ez nincs egyénekre lebontva. A sávos rendszer tette lehetővé, hogy kialakult egy közigazgatási elit, amit kiemelkedő csúcsfizetésben részesítenek, illetve maradt a többség megalázóan alacsony fizetéssel.” Ezért a szakszervezet nemcsak emelést, hanem a rendszer átalakítását is követeli.
A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy a pedagógus-bérrendezés miatt munkaerőpiaci vákuum alakult ki: a megfelelő végzettséggel rendelkező OH-s dolgozókat könnyen átcsábíthatják iskolai vagy más oktatási állásokba, ahol már magasabb fizetést kínálnak. Ez további elvándorlással fenyeget.
Az OH az oktatás egyik legfontosabb háttérintézménye: ők felelnek az érettségik és felvételik megszervezéséért, a kompetenciamérésekért, a tankönyvfejlesztésért, a nyelvvizsgák akkreditációjáért, valamint az iskolák szakmai ellenőrzéséért is. A szakszervezet szerint a bérhelyzet megoldása nélkül mindezek veszélybe kerülhetnek.
