Jelentős szakmai kérdéseket érint, mégsem volt róla társadalmi, szakmai egyeztetés – többek között ezt írja a köznevelési törvény módosító csomagjáról az Alternatív és Magániskolák Egyesülete.
„Egyetértünk azzal, hogy a tanköteles korú tanulók iskolákon kívüli oktatása további szakmai szabályozást igényel, azonban a törvénytervezet néhány pontja további pontosítást, illetve véleményünk szerint kiegészítést igényel. Alapvető értelmezési kérdés, hogy az egyéni munkarend fogalma mit jelent: ezt melyik jogszabály fogja definiálni?” – teszi fel állásfoglalásában a kérdést az egyesület.
Azt írják: a tervezet szerint a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. „Szakmai okok miatt javasoljuk, hogy az engedélyeztető szervnek kötelessége legyen ezeken szakmai szervezeteket a döntési folyamatba bevonni, enélkül ne születhessen a tanuló státuszáról döntés” – írják.
Kiemelik azt is: a hosszan elhúzódó hivatali ügyintézés bizonytalanságot eredményezhet, ezért „javasoljuk, hogy a jogorvoslatra beadott igényeket független szakmai vélemény alapján, lehetőleg gyorsított eljárásban vizsgálják ki”. Az adminisztráció csökkentése érdekében azt javasolják, hogy az egyéni munkarendet visszavonásig adják meg a diákoknak, csak akkor legyen külön eljárásban felülvizsgálat, ha az éves vizsgán probléma van a tanuló haladásával.
Fontos kérdéseket tettek fel a magántanulók szülei és tanárai a tervezett változtatásokról
Az egyéni munkarend azonos-e a jelenlegi magántanulói státusszal? Változik-e az osztályozóvizsgák lebonyolítása? Melyik hivatali szerv dönt majd az egyéni munkarendet igénylő diákok kérvényéről, és milyen kritériumrendszer alapján? Többek között ilyen kérdéseket tettek fel kedd esti közleményükben magántanuló diákok szülei és tanárai a köznevelési törvény módosító javaslatára reagálva.
„Egyesületünk eddigi gyakorlata alapján a továbbiakban is támogatja az iskolakezdeményezéseket. Az utóbbi időszakban problémaként merült fel, hogy a kislétszámú iskolák számára a jelenlegi iskolalapítási szabályozás aránytalan terhet jelent, pedig ezek a kisiskolák segíthetnék a jelenleg magántanulói státuszban lévő olyan tanulók tankötelezettségének iskolai teljesítését, akik számára a kislétszámú csoportban történő fejlesztés a legelőnyösebb. Ezért kérjük a törvényalkotókat, hogy fontolják meg, hogy a bizonyos létszám alatt működni akaró kisiskolák alapítása és működtetése könnyített módon történhessen. Egyesületünk felajánlja, hogy ennek a szabályozásnak a kidolgozásához eddigi tapasztalataink alapján segítséget nyújtunk” – írják.
Értékelés: szövegesen vagy jeggyel?
A köznevelési törvény módosító javaslata az osztályozást is érinti, az Alternatív és Magániskolák Egyesülete szerint a tervezet hátrányosan érinti azokat az alternatív iskolákat, amelyek eddig külön miniszteri engedéllyel rendelkeztek arról, hogy a szöveges értékelést kizárólagosan alkalmazhatják.
„Szeretnénk felhívni a törvényalkotók figyelmét arra, hogy az értékelésnek csupán az egyik funkciója a visszajelzés. Az alternatív iskolák pedagógiájában az értékelés kiemelt szerepű pedagógiai eszköz, a visszajelzés mellett a motiváció, az önreflexió, a diagnosztizálás eszköze, melyet az adott alternatív pedagógiai paradigma sajátosságai határoznak meg. Ezekhez az alternatív pedagógiai működésekhez az ötfokú skálán való érdemjeggyel való osztályozás nem illeszthető hozzá. Az alternatív pedagógiák ezen gyakorlatai már a korszerű pedagógia egyéb területén is megjelentek: a XXI. századi elvárásokhoz illeszkedően az oktatás-nevelésben használt mérés-értékelési rendszerek erősen differenciálódtak, a célcsoport szerint személyre szabottá váltak, felváltva a régi, hagyományos, 1-től 5-ig használt érdemjegy-skálát. Emlékeztetjük a törvényalkotót, hogy ez a koncepció érvényesült az új Nat tervezetében is, melyben a 3. osztály végéig “a motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében” csak a szöveges értékelést tartják helyesnek. Természetesen jogos igény, hogy a szülő kérésére vagy továbbtanulás esetén minden tanuló az általánosan használt osztályzatokat is megkapja – erre eddig is volt minden alternatív iskolában lehetőség” – olvasható állásfoglalásukban, amelyben hozzáteszik: azt kérik, hogy azok az iskolák, amelyek a minisztertől már engedélyt kaptak a szöveges értékelésre, továbbra is ennek megfelelően, kötelező osztályzás nélkül értékelhessék tanulóikat.
Fontos kérdést tett fel Jocó bácsi: miért csak az ötös mellé járhat dicséret?
Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
