„Egyetértünk azzal, hogy a tanköteles korú tanulók iskolákon kívüli oktatása további szakmai szabályozást igényel, azonban a törvénytervezet néhány pontja további pontosítást, illetve véleményünk szerint kiegészítést igényel. Alapvető értelmezési kérdés, hogy az egyéni munkarend fogalma mit jelent: ezt melyik jogszabály fogja definiálni?” – teszi fel állásfoglalásában a kérdést az egyesület.

Azt írják: a tervezet szerint a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. „Szakmai okok miatt javasoljuk, hogy az engedélyeztető szervnek kötelessége legyen ezeken szakmai szervezeteket a döntési folyamatba bevonni, enélkül ne születhessen a tanuló státuszáról döntés” – írják.

Kiemelik azt is: a hosszan elhúzódó hivatali ügyintézés bizonytalanságot eredményezhet, ezért „javasoljuk, hogy a jogorvoslatra beadott igényeket független szakmai vélemény alapján, lehetőleg gyorsított eljárásban vizsgálják ki”. Az adminisztráció csökkentése érdekében azt javasolják, hogy az egyéni munkarendet visszavonásig adják meg a diákoknak, csak akkor legyen külön eljárásban felülvizsgálat, ha az éves vizsgán probléma van a tanuló haladásával. 

„Egyesületünk eddigi gyakorlata alapján a továbbiakban is támogatja az iskolakezdeményezéseket. Az utóbbi időszakban problémaként merült fel, hogy a kislétszámú iskolák számára a jelenlegi iskolalapítási szabályozás aránytalan terhet jelent, pedig ezek a kisiskolák segíthetnék a jelenleg magántanulói státuszban lévő olyan tanulók tankötelezettségének iskolai teljesítését, akik számára a kislétszámú csoportban történő fejlesztés a legelőnyösebb. Ezért kérjük a törvényalkotókat, hogy fontolják meg, hogy a bizonyos létszám alatt működni akaró kisiskolák alapítása és működtetése könnyített módon történhessen. Egyesületünk felajánlja, hogy ennek a szabályozásnak a kidolgozásához eddigi tapasztalataink alapján segítséget nyújtunk” – írják.

Értékelés: szövegesen vagy jeggyel?

A köznevelési törvény módosító javaslata az osztályozást is érinti, az Alternatív és Magániskolák Egyesülete szerint a tervezet hátrányosan érinti azokat az alternatív iskolákat, amelyek eddig külön miniszteri engedéllyel rendelkeztek arról, hogy a szöveges értékelést kizárólagosan alkalmazhatják.

„Szeretnénk felhívni a törvényalkotók figyelmét arra, hogy az értékelésnek csupán az egyik funkciója a visszajelzés. Az alternatív iskolák pedagógiájában az értékelés kiemelt szerepű pedagógiai eszköz, a visszajelzés mellett a motiváció, az önreflexió, a diagnosztizálás eszköze, melyet az adott alternatív pedagógiai paradigma sajátosságai határoznak meg. Ezekhez az alternatív pedagógiai működésekhez az ötfokú skálán való érdemjeggyel való osztályozás nem illeszthető hozzá. Az alternatív pedagógiák ezen gyakorlatai már a korszerű pedagógia egyéb területén is megjelentek: a XXI. századi elvárásokhoz illeszkedően az oktatás-nevelésben használt mérés-értékelési rendszerek erősen differenciálódtak, a célcsoport szerint személyre szabottá váltak, felváltva a régi, hagyományos, 1-től 5-ig használt érdemjegy-skálát. Emlékeztetjük a törvényalkotót, hogy ez a koncepció érvényesült az új Nat tervezetében is, melyben a 3. osztály végéig “a motivált tanulás megőrzése és a fejlődési eltérések értő kezelése érdekében” csak a szöveges értékelést tartják helyesnek. Természetesen jogos igény, hogy a szülő kérésére vagy továbbtanulás esetén minden tanuló az általánosan használt osztályzatokat is megkapja – erre eddig is volt minden alternatív iskolában lehetőség” – olvasható állásfoglalásukban, amelyben hozzáteszik: azt kérik, hogy azok az iskolák, amelyek a minisztertől már engedélyt kaptak a szöveges értékelésre, továbbra is ennek megfelelően, kötelező osztályzás nélkül értékelhessék tanulóikat.