Egyetemi felvételi 2026: fontos határidőt hosszabbítottak meg
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Miután Lannert Judit több mint tíz diákszervezet és civil szervezet képviselőjével egyeztetett az oktatás helyzetéről, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában „liberális átnevelést” emlegetett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig nyílt levélben fordult az oktatási és gyermekügyi miniszterhez az Amnesty International Magyarország részvételével zajló egyeztetés miatt.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
A május 26-i Magyar Közlönyből kiderült, hogy azt is mérlegelni fogják, hogy egyáltalán szükség van-e a Klebelsberg Központra és a tankerületekre.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyházi fenntartású iskolák száma Magyarországon, ám a terjeszkedés mögött sokszor nem tudatos oktatási stratégia, hanem az állam által nehezen fenntartható intézmények átadása állt. Gloviczki Zoltán szerint az egyházak mára elérték teljesítőképességük határait, miközben továbbra sem világos, mitől válik egy iskola valóban egyházi intézménnyé.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra. Pukli István írása.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
A mai iskolarendszer nemcsak túlzottan hierarchikus, hanem sok esetben kifejezetten akadályozza a bizalom és az önálló gondolkodás kialakulását – erről beszélt Knausz Imre oktatáskutató a HVG-nek. A pedagógiai szakértő szerint az iskola jelenlegi működése inkább a fegyelmezésre és az alkalmazkodásra épül, mint a kíváncsiság fenntartására vagy a demokratikus gondolkodás fejlesztésére.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Mintegy 148 ezren vizsgáztak a 2026-os érettségi vizsgaidőszak írásbeli részén.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
Darázs Lénárd dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a kutatóközpontok kiválása kapcsán, azonban a szavazást több tényező is hátráltatja. Az MTA szerint pedig a dolgozók jelenleg nem rendelkeznek elég ismerettel ahhoz, hogy felelős döntés születhessen.
Már csak három hét van hátra a tanévből: 2026-ban június 19-én lesz az utolsó tanítási nap, a nyári szünet pedig június 20-án kezdődik. Addig azonban még több fontos esemény és határidő vár a diákokra, a szülőkre és a pedagógusokra is.
Összegyűjtöttük, mely gimnáziumokban maradtak még szabad férőhelyek a három legnagyobb megyében, ahol nem kérik a központi írásbelit.
A szakács, a kereskedelmi értékesítő és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmák továbbra is a legnépszerűbbek a középiskolások körében.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A túlterheltség, a magas óraszámok és az adminisztratív feladatok mellett egyre nagyobb nyomást jelent a magyar pedagógusok számára az is, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell az oktatásirányítás változó elvárásaihoz – derül ki a TALIS 2024 nemzetközi felmérés magyar összefoglaló jelentéséből.
Az idei nyáron ismét lehetőség nyílik arra, hogy a végzős középiskolások és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésben részt vevő diákok ingyenes felkészítő táborban készüljenek fel vizsgáikra a Studium Generale szervezésében.