Letették a Semmelweis Egyetem új, EOK II jelzésű elméleti oktatási tömbjének alapkövét Budapesten, amely a növekvő hallgatói létszám miatt bővíti az orvosképzés infrastruktúráját. Az épület akár 4500 fő befogadására is alkalmas lesz, és korszerű oktatási, közösségi és rendezvényfunkciókat is ellát.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A korszerű szexuális nevelés visszaemeléséről, a tinédzserterhességek megelőzéséről és az online veszélyekről is beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter szerint az iskolai szexuális edukáció hiánya súlyos következményekkel járhat a fiatalok életére nézve, ezért az oktatásnak a digitális biztonságra és az online zaklatásra is ki kell térnie.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Miután Lannert Judit több mint tíz diákszervezet és civil szervezet képviselőjével egyeztetett az oktatás helyzetéről, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában „liberális átnevelést” emlegetett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig nyílt levélben fordult az oktatási és gyermekügyi miniszterhez az Amnesty International Magyarország részvételével zajló egyeztetés miatt.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
A május 26-i Magyar Közlönyből kiderült, hogy azt is mérlegelni fogják, hogy egyáltalán szükség van-e a Klebelsberg Központra és a tankerületekre.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyházi fenntartású iskolák száma Magyarországon, ám a terjeszkedés mögött sokszor nem tudatos oktatási stratégia, hanem az állam által nehezen fenntartható intézmények átadása állt. Gloviczki Zoltán szerint az egyházak mára elérték teljesítőképességük határait, miközben továbbra sem világos, mitől válik egy iskola valóban egyházi intézménnyé.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra. Pukli István írása.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
A mai iskolarendszer nemcsak túlzottan hierarchikus, hanem sok esetben kifejezetten akadályozza a bizalom és az önálló gondolkodás kialakulását – erről beszélt Knausz Imre oktatáskutató a HVG-nek. A pedagógiai szakértő szerint az iskola jelenlegi működése inkább a fegyelmezésre és az alkalmazkodásra épül, mint a kíváncsiság fenntartására vagy a demokratikus gondolkodás fejlesztésére.
