Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a 2021-es felvételi ponthatárai

Kikre vonatkoznak a minimumpontszámok és kiknek kell előzetesen meghatározott ponthatárokkal számolnia? A felvételiben idén is három nagyon fontos pontszámot kell megkülönböztetni egymástól, mutatjuk őket.

  • Eduline

Ha idén felvételiztek, akkor a minimumpontszámok, az előzetes ponthatárok és a végleges pontszámok között könnyen elveszhettek. Bár különböznek egymástól, a három pont nagyon szorosan kapcsolódik is egymáshoz, mutatjuk hogyan.

Mi az a minimumponthatár?

Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre jelentkeztek, a felvételi összpontszámotoknak idén is el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:

- alap- és osztatlan szakon 280 pontot

- felsőoktatási szakképzésen 240 pontot

- mesterképzésen pedig 50 pontot.

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Tehát szaktól és egyetemtől függetlenül az adott képzési formára jelentkezők közül mindenkinek el kell érnie a rá vonatkozó pontszámot. Fontos, hogy a végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek, a tavalyi végleges ponthatárokat itt nézhetitek meg.

Mi az az előzetes ponthatár vagy központi ponthatár?

2021-ben is több népszerű szakon állapítottak meg előzetes ponthatárokat, melyet egy tavalyi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi marad. Így a kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment illetve a többi népszerű szak esetében az előbb említett minimumponthatárnál is magasabb pontokkal kell számolni már most.

Felvi

Az előzetes pontahtárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Fontos: ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.

Akkor milyen ponthatár számít?

A végleges ponthatárhúzás határozza majd meg, melyik szakra kerültök be, ezt a tervek szerint július 22-én hirdetik majd ki. Itt derül ki ugyanis, hogy a jelentkezők összpontszáma hogyan alakul idén, és hányan jelentekeztek az adott képzésekre, viszont a minimumponthatárnál biztosan nem lesznek alacsonyabbak a végleges számok, az előzetes ponthatároknál - ahogy már írtuk - a népszerűség miatt általában magasabb lesz a végleges szám. Itt megnézhetitek tavaly hogyan változtak az előzetes ponthatárok a végleges pontszámokhoz képest

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.