A 2022-ben végzett bölcsészek közel harmada volt legalább három hónapig munkanélküli

Nem mindenki talált könnyen állást a diplomaszerzést követően.

  • Székács Linda

A 2022-ben végzett frissdiplomás bölcsészek több mint 32 százaléka volt legalább három egybefüggő hónapig munkanélküli - világít rá a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as frissdiplomás kutatása.

A felmérést 809 bölcsészképzésen végzett pályakezdő töltötte ki, akiknek 76,5 százaléka a kutatás időpontjában rendelkezett munkahellyel. Közel egyharmaduk azonban arról nyilkozott; hogy legalább három hónapon keresztül volt már munkanélküli.

A felmérés során egyébként arra is rákérdeztek, hogy azok, akik rendelkeznek munkahellyel, mennyire használják a végzettségüket a munkájuk során.

A válaszolók 17,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben. 23,2 százalékuk nagymértékben, 22,7 százalékuk közepes mértékben, 18,9 százalékuk kevéssé, 17,9 százalék pedig egyáltalán nem.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István