Több mint négy százalékkal több magyar dolgozik Ausztriában, mint egy éve.
Közel kétszerese a kint dolgozó magyarok bruttó mediánbére a hazainak, de még így is kevesebb, az osztrák átlagbérnél – írta meg a hvg.hu a G7.hu által összegyűjtött adatok alapján.
118 ezer magyar dolgozott Ausztriában idén áprilisban, ami 4,4 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. A szomszédos ország külföldi dolgozói közül a magyarok a második legnagyobb csoport a németek után. A két ország statisztika hivatalai alapján arra jutottak, hogy a kint dolgozó magyarok nagy része ingázik, a legfrissebb adatok szerint 47 százalékuknak nincs osztrák lakcíme.
Továbbá az is kiderült, hogy többségük kétkezi munkát végez, és átlagosan bruttó 761 ezer forintnak megfelelő összeget keres (ennyi a bruttó mediánbér) havonta, ami közel duplája a 389 000 forintos hazai bruttó mediánbérnek.
A fent említett adatok a szezonális munkát végzőkre hivatkoznak, az egész évben Ausztriában dolgozó magyarok bruttó bére 1 142 000 forint. Ez elmarad az ausztriai átlagbértől, ami az egész évben ott dolgozók körében 1 561 000 forintnak megfelelő euró.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
