Egyre közelebb kerül a négynapos munkahét, van, ahol már aktívan tesztelik

Máshol pedig a hatnapos munkahetet vezették be.

  • Tornyos Kata

Egy új kísérleti projektet indítanak Angliában a négynapos munkahét mellett kampányolók. A novemberben kezdődő projektre már jelentkezhetnek a nagyvállalatok, az eredményeket pedig 2025 nyarán mutatják be a kormánynak – írta meg a Guardian. A kezdeményezést aktívan ellenezte a konzervatív kormány, de most abban reménykednek, hogy a választásokon elsöprő győzelmet arató Munkáspárt kormánya fogékonyabb lesz a változásra.

A négynapos munkahétért folytatott kampány – aminek fontos szempontja, hogy a fizetés ne csökkenjen - az utóbbi években kapott lendületet, különösen a koronavírus-járvány miatti karantén után, hiszen ekkor hozzászoktak az emberek a home office előnyeihez. Már korábban is volt egy kísérleti projekt az országban 2022-ben, ezen összesen 61 vállalat vett részt. Közülük 54 cég másfél évvel később is fenntartotta a rendszert.

Hasonló próbálkozások zajlottak Németországban, Portugáliában, Spanyolországban és Izlandon is.

A mostani kísérletben a négynapos munkaheten túl a rugalmas kezdési és befejezési időpontokat és egy tömörített munkaidőt is tesztelni fognak majd. Az utóbbi lényege, hogy az emberek ugyanannyi órát dolgoznak, de kevesebb nap alatt.

4 napos munkahét: miért nem működik itthon?
Kiegyensúlyozottabb munka és magánélet, kevesebb stressz és hatékonyabb munkavégzés - csak néhány előny, amit azok a cégek a tapasztalnak, ahol bevezették a négynapos munkahetet. Azonban a gyakorlatban nem olyan könnyű megvalósítani, így itthon is van olyan cég, ahol a próbálkozás kudarcba fulladt.

Görögországban indul a hatnapos munkahét

Míg Angliában és Nyugat-Európában a négynapos munkahét bevezetésén dolgoznak, Görögországban kötelezhetők lesznek a munkavállalók július 1-jétől a hatnapos munkahétre az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein a munkaerőhiány miatt.

Ahol nem kötelezhető a munkaadó felől, ott a munkavállaló beleegyezésével van erre lehetőség, de a Deutsche Welle anyaga szerint a gyakorlatban ez nehezen ellenőrizhető, így lényegében a munkavállalókat itt is rábírhatja a munkavállaló arra, hogy hat napot dolgozzanak.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.