Bulgáriánál is rosszabbul teljesített Magyarország.
Az Eurostat frissítette az egy főre jutó fogyasztási adatokról készült 2023-as statisztikáit, amely alapján kiderült, hogy előző évben a magyarok költöttek a legkevesebbet fogyasztása.
Ezzel Magyarország, megelőzve az eddigi utolsó helyen álló Bulgáriát, a lista legvégére került.
Az egy főre jutó fogyasztás (AIC) magába foglal minden olyan terméket és szolgáltatást, amelyet a háztartások használnak, függetlenül attól, hogy azokat közvetlenül a háztartások, a kormány vagy nonprofit szervezetek vásárolták-e és fizették ki.
A felmérés szerint 2023-ban mindössze 10 uniós országban lett magasabb az egy főre jutó AIC az uniós átlagnál. A legmagasabb értékeket Luxemburgban (38%-kal az uniós átlag felett), Ausztriában és Hollandiában (mindkettő 17%-kal az átlag felett) regisztrálták.
Eközben 17 uniós országban az egy főre jutó AIC az uniós átlag alatt volt, a legalacsonyabb szintet pedig Magyarország érte el, ahol 30 százalékkal volt alacsonyabb az AIC az uniós átlagnál. Ezt követi Bulgária (27%), Szlovákia és Lettország (mindkettő 25%).
A gazdasági teljesítményt nézve sem sokkal jobb Magyarország helyzete: 2023-ban vásárlóerő-paritáson nézve Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 76 százaléka volt, ami hátulról az ötödik hely, itt Bulgáriát, Szlovákiát, Görögországot és Lettországot sikerült megelőzni. Eközben az osztrák gazdaság egy főre jutó teljesítménye az uniós átlag 123 százaléka.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
