Bruttó 719 587 forint volt az átlagfizetése 2023-ban azoknak a pályakezdőknek, akik mérnökinformatikusként végeztek valamelyik egyetemen a 2020/21-es tanévben - derül ki a Diplomás Pályakövetés legfrissebb adataiból.
Ez az összeg több mint 140 ezer forinttal magasabb, mint az egy évvel korábban, ugyanezen a képzésen végzett pályakezdők bruttó átlagkeresette 2022-ben, akik akkor körülbelül 572 ezer forintos átlagjövedelemre számíthattak.
A friss adatokon az is látszik, hogy bár jellemzően nagyon sokan, több mint ezren szereztek diplomát valamelyik egyetem mérnökinformatikus képzésén, a munkaerőpiac gyorsan fel is szívta a végzett szakembereket, akik kicsivel több mint egy hónappal a diplomájuk megszerzését követően helyezkedtek el az első munkahelyükön, jellemzően valamilyen szoftverfejlesztői pozícióban a versenyszférában.
A budapesti egyetemek egyébként rendkívüli népszerűek az informatikai képzésekre készülő diákok körében. 2021-ben 1058 végzett mérnökinformatikus hallgató közül 509-en a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezték meg az oklevelüket, 180-an pedig az Óbudai Egyetemen. Őket a Debreceni Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követi.
Rendkívül magas pályakezdő bérekre számíthatnak ugyanakkor bruttó 680 ezer forintos átlagjövedelemmel az üzemmérnök-informatikusok is, akik az oklevélszerzést követően kevesebb mint egy hónap alatt mindannyian diplomás munkakörben helyezkedtek el, többségében szintén valamilyen szoftverfejlesztői pozícióban. Ezen a szakon egyébként már jóval kevesebben szereztek diplomát, mint a többi informatikai képzésen. Üzemmérnök-informatikus szakon 2021-ben mindössze 87-en végeztek, közülük 66 fő a BME-n, 19 hallgató pedig a Pannon Egyetemen.
A mérnökinformatikusoktól és az üzemmérnök-informatikusoktól némileg lemaradva, de magas bérekre számíthatnak a programtervező informatikusok is, akik pályakezdőként 2023-ban bruttó 618 ezer forintot kerestek. Ők körülbelül 1,6 hónappal az oklevélszerzésük után helyezkedtek el. Közülük a legtöbben (400 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomáztak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
