Bruttó 719 587 forint volt az átlagfizetése 2023-ban azoknak a pályakezdőknek, akik mérnökinformatikusként végeztek valamelyik egyetemen a 2020/21-es tanévben - derül ki a Diplomás Pályakövetés legfrissebb adataiból.
Ez az összeg több mint 140 ezer forinttal magasabb, mint az egy évvel korábban, ugyanezen a képzésen végzett pályakezdők bruttó átlagkeresette 2022-ben, akik akkor körülbelül 572 ezer forintos átlagjövedelemre számíthattak.
A friss adatokon az is látszik, hogy bár jellemzően nagyon sokan, több mint ezren szereztek diplomát valamelyik egyetem mérnökinformatikus képzésén, a munkaerőpiac gyorsan fel is szívta a végzett szakembereket, akik kicsivel több mint egy hónappal a diplomájuk megszerzését követően helyezkedtek el az első munkahelyükön, jellemzően valamilyen szoftverfejlesztői pozícióban a versenyszférában.
A budapesti egyetemek egyébként rendkívüli népszerűek az informatikai képzésekre készülő diákok körében. 2021-ben 1058 végzett mérnökinformatikus hallgató közül 509-en a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezték meg az oklevelüket, 180-an pedig az Óbudai Egyetemen. Őket a Debreceni Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követi.
Rendkívül magas pályakezdő bérekre számíthatnak ugyanakkor bruttó 680 ezer forintos átlagjövedelemmel az üzemmérnök-informatikusok is, akik az oklevélszerzést követően kevesebb mint egy hónap alatt mindannyian diplomás munkakörben helyezkedtek el, többségében szintén valamilyen szoftverfejlesztői pozícióban. Ezen a szakon egyébként már jóval kevesebben szereztek diplomát, mint a többi informatikai képzésen. Üzemmérnök-informatikus szakon 2021-ben mindössze 87-en végeztek, közülük 66 fő a BME-n, 19 hallgató pedig a Pannon Egyetemen.
A mérnökinformatikusoktól és az üzemmérnök-informatikusoktól némileg lemaradva, de magas bérekre számíthatnak a programtervező informatikusok is, akik pályakezdőként 2023-ban bruttó 618 ezer forintot kerestek. Ők körülbelül 1,6 hónappal az oklevélszerzésük után helyezkedtek el. Közülük a legtöbben (400 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomáztak.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
